Esztergom

Cím: Esztergom, Berényi Zsigmond u.18.Honlap: www.esztergomidzsami.huA 400 éves egykori török imaház ma múzeumként működik. Az épület Esztergom városának egyik legmozgalmasabb időszakából származik, ez az egykori Török Birodalom központjától észak-nyugati irányban található legtávolabbi megmaradt és felújított dzsámi.Az esztergomi török uralom 130 éves ideje alatt (1543-1595 és 1605-1683), az 1600-as évek első felében épült az épület, amelyhez ma Magyarországon nincs hasonló. Az alapos kutatásnak és a szakszerű helyreállításnak köszönhetően ma az épületet szinte teljesen régi fényében láthatjuk.A múzeum nemcsak az érdekes épületet igyekszik bemutatni a látogatóknak, hanem Esztergom török-kori történetét is kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Az egykori imatér pedig ma időszakos kiállításoknak ad otthont, a legkülönbözőbb témákban. Ezen felül rendszeresen tudományos illetve művészeti előadásokat rendezünk a Víziváros északi részén álló, csodálatos akusztikával rendelkező épületben.Egyedülállóvá teszi az épületet, hogy valószínűleg már a török-korban egyfajta látványosság volt, köszönhetően a helyszínhez fűződő jeles eseménynek. 1543-ban ugyanis a városfal vízivárosi szakaszán lévő Kicsi kapun jutott be az első három török szpáhi Szulejmán szultán seregéből az esztergomi várba, aminek köszönhetően először került török kézre Esztergom (1543-1595). Erre Szulejmán szultán halála után is emlékeztek, minden valószínűség szerint ezért állítottak neki emléktáblát a Kicsi kapu fölé az 1600-as évek első felében, és ezért tisztelegtek a hódítás emléke előtt a kapu fölé épült dzsámival.

Cím: Esztergom, Mindszenty tér 2.Honlap: www.keresztenymuzeum.huAz esztergomi Keresztény Múzeum Magyarország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, amely több évszázad európai és magyarországi emlékeit őrzi. Képtárának magyar, olasz, németalföldi, német és osztrák anyaga révén az ország harmadik legjelentősebb festészeti gyűjteményeként ismert, amely szorosan követi a budapesti Szépművészeti Múzeumot és a Magyar Nemzeti Galériát. A Keresztény Múzeum gyűjteménye sokoldalúságával is kitűnik. A későközépkori művészet itt őrzött alkotásai mellett – köztük Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára, a garamszentbenedeki Úrkoporsó és MS Mester Passióképei – jelentős az újkori festészeti gyűjtemény, valamint a rendkívül gazdag iparművészeti és a több mint 5000 lapot számláló grafikai gyűjtemény is.A Keresztény Múzeum állandó kiállítása a Prímási Palota második emeletén tekinthető meg.Az állandó kiállításon bemutatott gyűjtemények:-  magyar, német és osztrák későgótikus festészet és szobrászat (15-16. sz.)-  olasz festészet (13-18. sz.)-  magyar, osztrák és német barokk festészet (17-18. sz.)-  németalföldi festészet (15-16. sz.)-  falikárpitok (15-20. sz.)-  ikongyűjtemény és orthodox fémművesség (16-20. sz.)-  az iparművészeti gyűjtemény legszebb darabjai: ötvösművek, elefántcsont-faragványok, órák, szelencék, kerámiák üvegfestmények, keleti csomózott szőnyegek (12-20. sz.)Földszinti kiállítótermeiben a Keresztény Múzeum az 1980-as évek óta rendszeresen rendez időszaki kiállításokat is.

Cím: Esztergom, Kölcsey utca 2.Honlap: www.dunamuzeum.huA Duna Múzeum 2001-ben az Év Múzeuma kitüntető címet nyerte el. 2003-ban megkapta az Európai Múzeum Fórum különdíját, 2005-ben Családbarát Múzeum, 2009-ben pedig Látogatóbarát Múzeum díjat kapott.A múzeum vizeink történetének, a vízügyi szakma írott és tárgyi emlékeinek, jeles művelőinek dokumentumait gyűjti egybe és mutatja be. A kiállítás főbb tematikai egységei: a víz fizikai és kémiai tulajdonságai, vízszabályozások, árvizek, árvízvédelem, a magyar térképészet históriája, a vízellátás-csatornázás története, egyetemes és magyar technikai és vízügyi kronológia. Gyermekek részére játszószobát is kialakítottak, ahol a víz fizikai törvényeit (zsilip, kút, szivattyú, vízikerék, hullámzások, örvénylések keltése, stb.) ismerhetik meg.A múzeum sokszínű gyűjteményébe enged bepillantást a 2014-ben nyílt Látványtár. A mérnöki műszerek, különböző vízemelők, hajók és malmok makettjei, a folyószabályozásokhoz készült régi és újabb térképek mellett Széchenyi István útlevele is megtekinthető itt, a képeslapgyűjteményben pedig a világ ismert és kevésbé ismert vizes tájairól származó üdvözletek között digitális formában böngészhetnek az érdeklődők. A múzeumi gyűjtemény felfedezését, a muzeológusi munka örömeinek és nehézségeinek megismerését érintőképernyők, táblagépek és más multimédiás eszközök segítik.

A Kis-Duna sétány Esztergom Királyi városrészén halad a észak-déli irányba egészen a Vízivárosig, a Duna Prímás-szigeti mellékága mellett. A sétány a Kis-Duna jobb partján található, a Királyi városrész nyugati határa. A Gesztenye fasorral együtt fogják közre a Prímás-szigeti mellékágat. A sétány köti össze a város turisztikai szempontból legfontosabb területeit, a történelmi Esztergomot a Széchenyi térrel és a Vízivárost a bazilikával és Várheggyel. 1913-ban ültették a ma is meghatározó platánsort. A vízivárosi szakaszon található a középkori eredetű Mattyasovszky (vagy Hévíz)-bástya, valamint egy török eredetű fürdő romjai. A sétány északi végénél egy méter magasan még látszik a középkori várfal, amire a mai Szent Erzsébet Iskola épült. A falba beleágyazott ágyúgolyók mai napig megtalálhatók.

A Széchenyi tér, Esztergom város közel 10 000 négyzetméteres főtere, amely eredetileg a középkori, majd a barokk város piactere volt. Az épületek zöme műemlék.A török kiűzése után elsőként ez a terület népesült be újra. A teret övező, többségében barokk, klasszicista és romantikus épületeket a város leggazdagabb kereskedői építették. Mai neve Esztergom Város Tanácsának 1860. évi döntése alapján született, és azóta viseli Széchenyi István nevét.2006-ban teljesen átépült a Széchenyi tér. Az átalakítás után a főtérről kitiltották a gépjárműforgalmat, porfír kőből életfa mintázatot alakítottak ki az új burkolatban. Több épület új, vendéglátói funkciót kapott. Elkészült az úgynevezett Ister-kút, ami egy öt női alakból álló szökőkút. A szobrok Párkányi-Raab Péter alkotásai. A városháza elé két medencében egy-egy szökőkutat állítottak, és két megemelt növényágyat alakítottak ki. A turisztikailag kiemelkedő épületek, mint a Takarékpénztár, a Bíróság, a Posta, a Városháza díszkivilágítást kaptak, és a térről ingyenes Wi-Fi internet is elérhető. 2007 februárjában kilenc padot helyeztek el a téren, aminek alapját 2-2 kőből faragott, egyenként 300 kilogrammos oroszlán adja.A tér keleti oldalán a Rákóczi tértől, a valahai patikától (Széchenyi tér 25., barokk sarokház, ahol patika működött közel 200 évig, ma pedig pálinkaház) a postáig haladva láthatjuk: a romantikus stílusban átépített barokk palotát a Széchenyi tér 23-as szám alatt, a volt Takarékpénztárt a 21-es szám alatt, az 1802-ben épült 19-es számú házat, a 15-ös sz. Pozzi-házat, a klasszicista 13-as sz. épületet, az Ister-kutat, a 7-es sz. Gróh-házat (a város egyetlen rokokó épülete), az 5-ös historizáló épületet, a 3-as számú romantikus saroképületet (Posta).A teret a Városháza épülete zárja le a postaépületére merőlegesen.A Széchenyi tér másik oldala, a nyugati oldal ugyancsak számos műemlék épületnek ad helyet: 19. század elején klasszicizáló stílusban átépített 4-es sz. ház, barokk eredetű kéttengelyes lakóház 6-os számmal, klasszicizáló 10-es sz. földszintes lakóépület, klasszicista 12-es számmal ellátott ún. Frey-ház, földszintes 14-es sz. historizáló lakóház, 18-20-as sz. historizáló stílusú ház a 19. század elejéről, 22-es számmal az 1903-ban épült bírósági épület, klasszicizáló 24-es számozású úgynevezett Kollár (Koller) ház, historizáló stílusú 26-os számú épület (valahai Kereskedelmi és Iparbank székháza).

Az esztergomi Bazilika Magyarország legnagyobb temploma. Az esztergomi Várhegy emblematikus épülete, a köznyelvben Esztergomi Bazilikaként ismert főszékesegyház, Magyarország rangban első temploma. A főhomlokzaton olvasható CAPUT, MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE felirat is erre utal: Feje, Anyja és Tanítója a Magyar Egyházaknak. A 100 méter magas bazilika 1822 és 1869 között épült. Az épület felszentelésére 1856-ban került sor. Itt található a világ legnagyobb, egy vászonra festett oltárképe is. A főszékesegyház altemploma az esztergomi érsekek mindenkori temetkezőhelye. Itt nyugszik az egyházi épületegyüttes megálmodója, Rudnay Sándor, de itt találhatók a korábbi székesegyházhoz tartozó középkori, kora-újkori sírkövek is. Itt került újra elhelyezésre Mátyás király nevelőjének, kancellárjának, Vitéz János érseknek, illetve a három királyt is koronázó Széchy Dénes bíboros érseknek a síremléke is. A bazilika első szintjén elhelyezkedő, kiemelkedő művészi és művelődéstörténeti értéket képviselő liturgikus ötvös- és textiltárgyakból álló gyűjtemény Európában is különlegességnek számít. Itt őrizzük évszázadok óta a Koronázási eskükeresztet, melyre a koronázási szertartás alkalmával királyaink esküdtek.

Esztergom és a város közepén álló Várhegy páratlan kilátást nyújt. A Várhegy történelme magába sűríti Magyarország történelmét is. 971 táján került a fejedelmi trónra Géza, aki az esztergomi várhegyet választotta szálláshelyéül. Itt született István király. István Király idején a vár a király legfontosabb székhelyévé válik. A XI. század első évtizedében, a magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek székhelyül ugyancsak az esztergomi várat, a várhegy északi részét kapja. Könyves Kálmán idejétől kezdve, a XII. század végéig Esztergom jelentősége ismét megnő, állandóan királyi székhelyként szerepel. Megfordul itt többek között III. Konrád német császár, VII. Lajos francia király és I. (Barbarossa) Frigyes német császár is. III. Béla idején újjáépült a királyi palota. 1198-ban Imre király lemond a várról az érsek javára. Ekkor indul meg az a folyamat, amelynek során Esztergom királyi székhelyből érseki várossá alakul. 1241-42-ben a tatárok a királyi várost elpusztították. Ennek nyomán 1249-ben IV. Béla a várhegy jól védhetőnek bizonyult falai közé telepíti a királyi város polgárságát, ugyanekkor végleg lemond a királyi palota használatáról az érsek javára. A XIV. század elején az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban a vár is sokat szenvedett. Vitéz János (1465-1472) kezdte meg a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával, amelyet Bakócz Tamás (1497-1521) és Szathmáry György (1521-1524) érsek is folytat. 1543-ban a vár a török kezére került. 1683-ban a töröktől való visszafoglalás után, majd nem sokkal később 1706-ban, amikor Rákóczi kurucai veszik be, újabb ostromokat és károkat szenved a vár. 1761-ben Mária Terézia visszaadja a várat Barkóczy Ferenc érseknek (1761-1765). 1934-1938 között került sor a királyi palota romjainak feltárására. Újabb feltárásokra és helyreállításra az 1960-as években került sor. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként, mint Vármúzeum várja az érdeklődőket.

A helyiek által Rác templomnak nevezett építmény a város főutcáját ékesítő műemlék. Az 1910-ig szerb ortodox, jelenleg görög-katolikus templom helyén egykor johannita ispotály, majd néhány kisebb templom állt. Az 1700-as években a rácok építettek új kőtemplomot Szent Mihály és Szent Gábor arkangyal tiszteletére. A barokk stílusú templom homlokzati tornyos, egyhajós épület, mely az utca vonalától beljebb található. Az ikonokat 16-17. századi balkáni és bizánci stílusúak az Apostol-fríz 1740 körül készült. Miután a szerb lakosság kihalt Esztergomban a templom berendezési tárgyai és ritka úgynevezett alacsony-ikonosztázionja szentendrei Szerb Egyházművészeti és Tudományos Gyűjteménybe került. Az épületegyüttes 2000-ben került a Görög Katolikus Egyházhoz, azóta szépen felújították. A templom mellett XVIII. századi síremlékek és keresztek állnak. Az alagsorban megtekinthetőek a johanniták egykori templomának maradványai. Címe: 2500 Esztergom, Kossuth u. 60.Búcsú: 11.08. További információk:33/631-681, 30/3166345kapcsolat@gorkatesztergom.hu

Az Öregtemplomnak is nevezett egytornyú templom 1757-62 között épült. Páratlanul szép tölgyfa kapuja és padjainak faragása. A bazilika után ez Esztergom második legnagyobb temploma, a megyében pedig a harmadik legnagyobb. Tornya 70 m magas. Ősének a Szent Péter plébánia tekinthető, amelyről már 1294-ben történik említés. 1756-ban Oratsek Ignác budai építőmestert bízzák meg a ma is álló templom építésével. Barkóczy Ferenc hercegprímás 1762-ben szentelte fel a hatalmas, műemlék, barokk templomot. A mintegy 990 m2 alapterületű építmény a város jelentős vallási eseményeinek színtere volt. Berendezése az idők folyamán folyamatosan gazdagszik. A főoltárkép, Vaszary János műve. A templom kerítésfalában elhelyezett Nepomuki Szent János-szobor XVIII. századból származó műemlék. A műemlék jellegű működött rövid ideig káplánként Prohászka Ottokár. A plébánián lehetőség van zarándokszállás igénybevételére. Címe: 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 12. További Információ:Plébánia 2500 Esztergom, IV. Béla király u. 3.20/775-2841, 33/898-124sztpeterespal@egomnet.huhttp://belvarosiesztergom.hu

A Szent Anna templom és kolostor a város legkorábbi barokk építészeti műemléke. A ferences templom részben a középkori Segítő Szűz Máriáról elnevezett korábbi templom maradványaira épült. Assisi Szent Ferenc halála előtt, még az 1220-as években jelentek meg a ferences szerzetesek Esztergomban. A számukra épített templomban temették el IV. Béla királyt. A korábban elpusztult létesítmény helyett épülő új, ma is látható templom, építési munkálatai 1700-ban kezdődtek, mai formáját azonban csak 1886-ban megépült tornyával nyerte el. A homlokzaton három szent szobrát találjuk szoborfülkékben: Assisi Szent Ferenc, Szent Anna a gyermek Máriával, Paduai Szent Antal. A templom teljes felújítására 1989-1990-ben került sor a rendház 1999-ig folyamatos bővítésen és felújításon esett át. Ez utóbbi épületében a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium működik. Címe: 2500 Esztergom, Bottyán J. u. 10.Búcsú: 06.26.Szentségimádás: 03.28. és 12.07. További információk:Plébánia 2500 Esztergom, Bottyán János u. 10.(33) 510-290, 414-300/124esztergom-lelk@ofm.huhttp://franka-egom.ofm.hu

Esztergom egyik városrésze Szenttamás, amely 1895 előtt önálló nagyközség volt, Becket Tamás canterbury-i érsekről kapta nevét. A régi Esztergomtól északra fekvő Szent Tamás-hegy lábánál fakadó termálforrásokra alapította Antiochiai Anna királyné azt a fürdőt, amely feltehetőleg hazánk első közfürdője volt. A Szent Tamás-hegy tetején álló kápolnához barokk stílusú kálvária vezet. A hat állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és színezett faszobrokat tartalmaznak. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban. A 41 m2 alapterületű kápolnát, amelyben elhelyezték Becket Szent Tamás ereklyéjét, Benyovszky János címzetes püspök, kanonok építtette a Fájdalmas Szűz tiszteletére. A fapilléres, téglalap alaprajzú, háromszögletű boltozatú kápolna kis homlokzati toronnyal rendelkezik. Az előtte látható műemlék jellegű kálvária szoborcsoport 1781-ből való, a bazilika építése előtt a Várhegyen állt. Címe: Esztergom-SzenttamáshegyBúcsú: 09.15. További információk:Plébánia 2500 Esztergom, Mindszenty tér 3.33/413-878vizivaros@egomnet.hu

A Vízivárosi plébániatemplom a Mindszenty téren, a Víziváros főterén található, a prímási palota szomszédságában. 1820 és1856 között ideiglenes főszékesegyházként működött a jezsuiták által az 1700-as évek első felében Loyolai Szent Ignác tiszteletére emelt barokk templom. A műemlék templom jelentős emléke az olasz eredetű magyar barokk építészetnek. Az előre ívelt homlokzatot két torony fogja közre és Loyolai Szent Ignác szobra látható a törtívű oromzat csúcsán. A templom egyhajós, alapterülete 399 m², a hajó és a szentély csehsüveg boltozatú. Főoltárképe 1737-ből származik és Martino Altomonte alkotása, Szent Ignác megdicsőülését és csodáit mutatja be. A templom bejáratával szemben álló, műemlék Mária-szobor 1740-ben készült az előző évi pestis emlékére. Címe: 2500 Esztergom, Mindszenty tér 1.Búcsú: 06.31.Szentségimádás: 01.06. és 08.10. További információk:Plébánia: 2500 Esztergom, Mindszenty tér 3.33/413-878vizivaros@egomnet.hu