Erdők, festői dombok tövében meghúzódó gyönyörű Duna parti község Komárom-Esztergom megye északi peremén, a Gerecse hegység lábánál az Által-ér torkolatánál terül el. A közelben található forrásmészkővet, már az ókorban hasznosították, a római kori kőhordó út maradványai még mindig láthatóak. A Dunaalmási Kőpite Túrakörök tanösvény végigvezet ezen a római úton, a régi kőbányákon át el a kedvelt kirándulóhely, a Kőpite tetejéig. A településen élt Csokonai Vitéz Mihály múzsája Vajda Julianna (Lilla). Izgalmas programokat kínál az Öregmalom Életmódház és a Dunaalmási Lovarda.
www.dunaalmas.hu
A reformáció térnyerését és a mohácsi vészt követően a 13. vagy 14. századi, a szerzetesek által elhagyott templomot (amelyet a törökök felégettek) az „új hit" követői vették használatba. Az első ismert almási prédikátor Marosi Lukács volt, aki 1674 és 1678 között hirdette az Igét falunkban. Az őt megelőző idő legfontosabb eseménye a győztes Bocskai-szabadságharc eredményeként létrejövő zsitvatoroki béke volt, amelyet a törökök 1606. november 11-én a régi templomban írtak alá. A 18. századi T. T. Wáli István több nyelven beszélő, tudós lelkipásztor volt, aki történetírással és numizmatikával is foglalkozott. A templomban kőtábla őrzi emlékét. 1891-ben a presbitérium egy új templom építéséről hozott határozatot. 1892 tavaszán Rózsa Pál tervei alapján kezdődött el az építkezés. a köveket az almási kőbányákból termeltette ki Barcza Adolf bányaigazgató. Az eklektikus stílusú templomot 1894-ben szentelték fel.A Kerkápoly-Bodor féle szeretetházban állami gondozott, majd később testi-szellemi sérült fiúkat gondoztak a diakonisszák ésa falu lakói. Ennek örököse a ma is működő Dunaalmási Református Szeretetház.Ismert és elismert lelkipásztora volt községünknek Nagy Kornél lelkész, aki 1944-ig szolgálta településünket (a második világháború idején a nyilasok által üldözött embereket bújtatott, amiért 1944-ben kivégezték).
A kereszt a 10-es főút mellett helyezkedik el, a 4714/1. hrsz.-on található meg. 1937-ben építették. 2,8×3 méteres kerítés veszi körül. Oszlopa kb. 90×40 centiméteres, a kereszt 1,7 méter magas. A kereszt terméskőből, a korpusz fémből (vas/bádog) készült. Az emlék megépítéséhez felhasznált mészkövet a Dunántúli Kőipari Rt. budapesti vezérigazgatója ajándékozta, a többi költség a hívek adományaiból gyűlt össze. Készítője ismeretlen. Felirata a következő: „HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN KI JELEN VAN A LEGMÉLTÓSÁGOSABB OLTÁRISZENTSÉGBEN / A BUDAPESTI 34. EUCHARISZTIKUS VILÁGKONGRESSZUS ÉS A SZT. ISTVÁN JUBILEUM ÉVÉBEN 1938. EMELTÉK A DUNAALMÁSI ÉS NESZMÉLYI RK. HÍVEK" A keresztet az eucharisztikus kongresszus emlékére állították, melyet hagyományosan minden plébánián maradandó alakban meg kellett örökíteni, a püspöki kar óhaja értelmében.A kereszt nemrégiben, 2018.május 13-án került felújításra a Dunaalmásért Alapítvány, az Öregmalom Színtársulat és a Dunaalmási Római katolikus Egyházközség jóvoltából.
Dombon, szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, É-i homlokzati tornyos templom, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a szentély K-i oldalához csatlakozó sekrestyével. Csehsüveg boltozatú hajó, fiókos dongaboltozatú és félkupolával fedett szentély. A hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: jellemzően 1770-es évek. Épült barokk stílusban épült 1754 és 1757 között Johann Baptist Martinelli tervei szerint.A főút melletti magas dombon szabadon álló, téglány alaprajzú, egyhajós, Nepomuki Szt. Jánosnak szentelt templom, a nyolcszög három oldalával záródó, délre néző szentéllyel. A sárgára festett épület alján szürkére festett lábazat fut körbe, tagozatai fehérek. A templomot palázott nyeregtető fedi.Északi homlokzata függőlegesen egy középrizalittal, valamint a sarkokon, illetve a rizalit mellett álló, fejezet nélküli pilaszterekkel tagolt, melyeket felül falsáv köt össze, mintegy tükröt képezve. A jobb és bal oldali homlokzatszakasz tükrében egy-egy emléktábla látható. A homlokzat alsó részének közepén, kis kiülésű, csak lábazattal rendelkező pilaszterek által közrefogott középrizalitban, vörösmészkő kőkeretben, törtívű záradékú, kétszárnyú bejárati ajtó látható. Felette erőteljes kiülésű, szintén törtívű párkány figyelhető meg.Fölötte, barokk törtívű kőkeretben, egy nagyméretű, vasráccsal ellátott ablak helyezkedik el.A homlokzatot erős kiülésű főpárkány zárja. Fölötte a homlokzat síkjában torony emelkedik, melyet volutás díszítésű, törtívű párkány kapcsol a hajóhoz, sarkain egy-egy kővázával. A torony egyszerű, falsávos keretezésű, alsó részén íves záródású ablakkal, feljebb állótéglány alakú, egyenes záródású ablakkal. A tornyot sátortető fedi, tetején kereszt.A nyugati homlokzaton, a hajón egy állótéglány alakú, törtíves záróköves szemöldökkel ellátott, vasrácsos ablak látható, csakúgy mint a szentély nyugati homlokzatán.Az északkeleti oldalon, a szentély és a hajó találkozásánál sekrestye csatlakozik az épülethez. Keleti falán egy vörösmészkő könyöklővel ellátott, vasrácsos ablak látható. A sekrestye bejárata északról nyílik, ez egy modern vasajtó.A hajó keleti homlokzatán egy, a nyugati oldalival megegyező ablak látható.
Dunaalmásnak jelentős egyháztörténeti múltja van. 1216-ban Szent László tiszteletére Almáson templom és bencés kolostor épült. A bencések a török közeledtével elhagyták templomaikat és kolostoraikat. 1517 október 31-én Luther Márton Wittenbergben közzétett 95 tételével kezdetét vette a reformáció. Ezt követően megkezdődött a fiatalok beiratkozása a wittenbergi Egyetemre. Almáson a reformáció gyors elterjedésében az is szerepet játszott, hogy a külföldön tanuló diákok többségének hazafelé vezető útja az almási révátkelőn vezetett. Kb. 1550 körül a betelepült református családok a romos templomot kijavították, és birtokba vették. A mai templom a régi helyén 1894-ben, eklektikus stílusban épült. Barokk kupolája a II. világháború idején elpusztult, amit 1988-ban állítottak helyre. A templom kertjében van a zsitvatoroki béke és a II. világháború áldozatainak emlékműve. Címe: 2545 Dunaalmás, Almási út 78. További információ: Valkiné Gúthy Éva +36-34-450-464