Bábolna

A kedves kisváros kellemes sétaútjaival, parkjaival, arborétumával kedvelt kirándulóhely. A település a lovassport szerelmeseinek kiemelkedő színtere, mivel rendszeresen rendeznek itt lovasversenyeket. Az egykori Szapáry-kastély a Nemzeti Ménesbirtok székhelye, udvarán látható Magyarország legidősebb, 1710-ben ültetett akácfája. A Ménesudvarban található a Kocsimúzeum, illetve az ország egyik legrégebbi lovardája. A kastélyhoz tartozó Kaszinóépület ad otthont a Ménestörténeti kiállításnak, melynek segítségével a ménes több mint kétszáz éves múltja ismerhető meg.
www.babolna.hu

Kategória : Bábolna

Református templom - Bana-Bábolnai Társegyházközség temploma

Kategória : Bábolna

A 30-as évek közepén épült. Építését 1933-ban kezdték és 1935-ben be is fejezték. Építése a bábolnai birtok és a bábolnai ménes akkor itt dolgozó vezetõinek és szakembereinek a munkáját dicséri, ugyanis az egész templom tervezése és kivitelezése helyi munka volt. Bábolnán a település létrejötte óta egészen 1935-ig csak egy - a római katolikus - templom létezett. Viszont az itt dolgozó családok és szolgálatot teljesítõ katonák nemcsak katolikusok, hanem más, elsõsorban református vallásúak is voltak. Református vagy evangélikus istentisztelet csak a szomszédos községekben volt, így ha idejük engedte, odajártak templomba. Nem csoda, hogy felmerült az igény egy bábolnai protestáns templom létrehozására is. Ez az igény különösen akkor erõsödött fel és vált hathatóssá, amikor egy új református vallású ménesparancsnok, Pettkó-Szandtner Tibor került a bábolnai ménes élére. Pettkó-Szandtner Tiborról tudni kell, hogy 1932. és 1942. között volt a bábolnai ménes parancsnoka. Mint fiatal, agilis ember, nemcsak a ménest fejlesztette, hanem két maradandó létesítménnyel településünket is gazdagította. Az õ kezdeményezésére, majd következetes kemény munkája eredményeként épült fel a mostani református templom, majd nem sokkal késõbb a ménesudvar fõbejáratánál felépíttette a ,,Bábolnai Hõsök Kapuját’’. Csak megjegyezem, hogy a ,,Hôsök Kapujának avatási ünnepélyén - amely egyébként nagyon színpompás volt, a bábolnai lovaszenekar közremûködésével - részt vett Habsburg József királyi fõherceg is. Visszatértre a református templom építésére, elmondhatjuk, hogy helyének kiválasztása az akkori vezetés jó ízlését dicséri. Ugyanis az évszázados parkot -melyben Széchenyi István, Tessedik Sámuel és Erdei Ferenc szobra található -egyik oldalról a katolikus templom lezárta, most a másik oldalát a református templom zárja le. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy az õsi park a két templomot és a hozzájuk tartozó hívõket nemcsak elválasztja, de össze is köti. A templom mûködtetése az elsõ idõktõl a szomszéd községek – elsõsorban Bana - református papjai által történt. Késõbb Bábolna is önálló egyházközség lett, önálló református pappal. Az elsõ és egyben az utolsó bábolnai református papot úgy hívták, hogy, Hódi Pál. A háború és az azt követõ átmeneti idõszak ezt a templomot is megviselte. Alaposan megrongálódott, néhány bútorát is elvitték. A konszolidáció után megtörtént a helyreállítás és a templom ismét mûködik. Önálló református papja ugyan nincs, de az istentiszteletek rendszeresek. A közelmúltban elõkelõ vendég járt ebben a kis templomban. Ez a vendég nem volt más, mint a Bábolnára látogató Tõkés László nagyváradi református püspök.-Parókia címe: 2944 Bana, Jókai M. u. 29.-Istentisztelet minden vasárnap 11.00 órakor-Harangozó és helytörténeti gyűjtemény gondnoka: Böröcz Ferenc (20/986-4781); gondnok: Farkas Károlyné (70/236-3806; 34/368-615)-Kulcsok: Farkas Károlyné Erzsi néni, Böröcz Feri bácsi-lelkész: Simon Norbert 30/3363734

Kategória : Bábolna

Nepomuki Szent János római katolikus templom

Kategória : Bábolna

Önálló római katolikus plébánia 1881-től működött Bábolnán, az 1989. július 30-ig pedig itt volt a plébános lakása. Napjainkban a Komáromi esperesi kerülethez tartozó bábolnai Nepomuki Szent János plébániát Ácsról látják el. A 2011. évi népszámlálásai adatok alapján a római katolikus egyházhoz 1565 fő, református egyházhoz 361 fő tartozik. Evangélikus vallásúak közül 63 fő került feljegyzésre. Más vallási közösségekhez, felekezethez 13 fő vallotta magát. Rendelkezésünkre álló adatok alapján településünkön 636 fő nem tartozik semmilyen vallási közösséghez, felekezethez. Ezeken kívül 40 fő ateista, illetve 1104-en nem kívánt válaszolni.- Búcsú - május 16. napját követő első vasárnap- Parókia: 2941 Ács, Gyár u. 21.- A templom csak a szent misék ideje alatt, illetve külön igény szerint van nyitva. A templom megtekintése előre egyeztetett időpontban lehetséges: Gergely Lajosné +36/20/512-3560- Gyűjtemény (festmények a templomban): FŐOLTÁR: Nepomuki Szent János; MELLÉKOLTÁR: Szent Erzsébet; sekrestye ajtó mellett: Szűz Mária kis Jézussal ikon; oldalfalakon: Szent Ferenc, Szent Jeromosról készült festmények- Szakirodalom: László Csaba kutató, 2015. - Építéstörténeti dokumentáció, értékleltár- Szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, É-i homlokzati tornyos templom, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a hajó K-i oldalához kapcsolódó sekrestyével. Keresztboltozatokkal fedett hajó, fiókos dongaboltozatú szentély, a hajó bejárati oldalán falazott karzat. Berendezés: főoltár és mellékoltár: 18. század első fele; padok: 18. század közepe. Középkori templom helyén építtette Szluha Ferenc érsekújvári kapitány a 18. század elején. 1760-ban felújították.A település központjában álló épület a homlokzat síkjában emelkedő középtoronnyal, a nyolcszög három oldalával záródó, a hajónál valamivel keskenyebb és alacsonyabb szentéllyel, a DK-i hajófalhoz kapcsolódó, négyzetes sekrestyével. A hajó és a sekrestye konty-, a szentély sátortetőjét cserép, a torony törtvonalú sisakját fémlemez fedi. Előtte barokk Nepomuki Szent János-szobor áll.Az épületen lábazat és egyrészes főpárkány fut körbe. A lábazat fölött a főhomlokzaton és a DK-i hajóhomlokzaton lábazati párkány. A főhomlokzatot és a hajófalakat kettősfejezetű kettős pilaszterek, a szentélyfalakat kettősfejezetű szimpla pilaszterek szegélyezik, a hajófalakat ugyanilyenek tagolják. A kettős fejezetek második fejezete a főpárkány golyvázódása a pilaszterek felett.A főhomlokzat középtengelyében nyílik a talpköves-füles, tagolt szalagkeretes kapu. Egyenes záradéka fölött két kis konzolszerűség tartja a szegmentíves, tagolt szemöldökpárkányt, melynek záradékáról kis kőkereszt emelkedik. Fölötte a karzatablak: törtívű záródással, szalagkerettel. A főpárkány fölött háromszögű orommezők között a torony alsó szintje; fekvő téglalap alakú kiemelkedő tükör tagolja. Az orommezőkben körablakok, szalagkerettel, négy zárókővel.A torony két szintjét egyrészes osztópárkány választja el. Fölötte lábazat, melyről a széleken pilaszterek emelkednek, rajtuk egyrésze órapárkány, minden oldalon órával. A toronyablakok félköríves záródásúak, szalagkerettel, zárókővel, vállkővel, könyöklőpárkánnyal.A hajó- és szentélyablakok megegyeznek a karzatablakkal. A szentély zárófalán körablak.A sekrestyeajtó egyenes záródású, kereteletlen.