A Csanád megyéből 1938-ban érkezett magyar telepesek számára a szentmisét – templom híján –az iskolában tartották. A Pünkösdvásár, majd Őrcsütörtök, végül Várbalog néven ismert községbe 1943-ban kinevezett lelkipásztor, Lőre József azonnal templomépítésbe kezdett. Egy Ausztriából kapott motorkerékpár árából indította el a templom alapozását. Utódai folytatták az építkezést, amelyben a lakosság önkéntes munkával aktívan részt vett, továbbá sokan adakoztak és téglajegyet vásároltak. Horváth Pál terve alapján, a hívek összefogásával és sokéves munkájával felépült a templom. Maros József tervezte az oltárt és a kovácsoltvas bejáratot. A szokatlanul nagy, 524 m2 alapterületű neoromán istenházát Legányi Norbert pannonhalmi főapát 1959 októberében szentelte fel.
A templomot Habsburg Frigyes főherceg és felesége, Izabella építtette 1897-ben, hálából Istennek, hogy a családba – az addigi nyolc lány után – végre fiúgyermek (Alrecht) született. A bécsi Votivkirche mintájára, neogót stílusban emelt gyönyörű templom oltárán az osztrák és magyar nemzet védőszentjei, Lipót és István szobrai állnak. A boldog szülők nem feledkeztek meg a fiúörökös védőszentjéről sem: az egyik üvegablakra ezért a 13. században élt tudós-szerzetes-püspök, Nagy Szent Albert alakja került. Az osztrák határ melletti települést a II. világháború után, a vasfüggöny idején teljesen elsorvasztották. A templomot 45 év csipkerózsika álma után a környék vállalatai felújították és 1991-ben Pápai Lajos győri megyéspüspök szentelte fel. A templom Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktárba tartozó megyerikum.