Az 1939. június 25-ei templomszentelésre érkező Wagner Mihály kanonokot a község határában lovas bandérium és kerékpáros csapat fogadta. A kanonok az üdvözölésre válaszul hangsúlyozta, hogy „ez a kis templom a helyi viszonylatban jelent annyit, mint egy világváros égbe szökő katedrálisa”. A győri Schiel Vince tervei alapján emelt épület homlokzatának egyik oldalán régi kőkereszt, a másikon missziós fakereszt, a bejárat felett pedig Szent István király szobra áll. Bent, a hajó oldalfalain ismeretlen művészek festményei: balról a győri Könnyező Szűzanya kegyképének másolata, jobbról egy különös Szent József-ábrázolás. Az 1968-ban Soborra került képen a kiskamasz Jézus tágra nyílt szemekkel néz nevelőapjára, aki a biztonságot nyújtó munkáskezeivel karolja őt, kettejük között pedig – a megváltó keresztfa előképeként – kicsi feszület látható. A sátánon diadalmaskodó Szent Mihály alakját megjelenítő oltárkép Hubert Maurer festményének kitűnő kópiája.
A faluban 1612-ben már evangélikus anyagyülekezet volt. Jelenleg Rábaszentandráshoz tartozó filiáként működik az egyházközség. A templom 1927-ben épült. Berendezése (oltár, szószék, keresztelő medence és orgona) faszerkezeteinek színezése egységes. Az oltárképen a nagycsütörtöki éjszakában imádkozó Jézus látható. Ugyanezt a jelenetet ábrázolja a kis fali csempekép is, amelyen mellékalakként, a háttérben a mesterükkel együtt virrasztani képtelen, alvó tanítványok fekszenek. A templom orgonája Ménesi Sándor mester szombathelyi műhelyében készült. A kórus karzatát öntöttvas oszlopok tartják.