Ravazd

Kategória : Ravazd

Szent Márton-templom

Kategória : Ravazd

A háromhajós templom 1802-ben már állt. Joseph Schmidt 1799-ben festett főoltárképe Szent Mártont ábrázolja, amint köntösét a koldussal megosztja. A szentély falképének két szélén Szent István király és Szent Imre herceg térdepel. Az oltárépítmény hangsúlyos eleme frigyláda két angyalszoborral, valamint a baldachin alatti tabernákulum. Ennek ajtajának a fiát feláldozni készülő Ábrahám domborműve látható).Az oldalhajók falát két egykori oltárkép ékesíti: balról a Szeplőtelen Szűz (Kriehuber Frigyes 1856-os alkotása), jobbról Szent Villebald (Joseph Schöfft 1841-es munkája). Az utóbbi alatt a csíksomlyói kegyszobor másolata áll. Az elbontott szószék szobrai közül a négy evangélista a templom falára került. A főhajó mennyezetképe különös alkotás. A festmény Mária mennybevitelét úgy ábrázolja, hogy az elszenderült Szűzanyát angyalsereg emeli az égbe, miközben a figyelmes szemlélő az édesanyja fekvő-alélt teste mögött felismerheti az eseményt tekintetével szeretettel irányító Jézus arcát. A keresztút stációképeit Borbély Károly festette, 2004-ben.

Kategória : Ravazd

Béla király kútja

Kategória : Ravazd

Ezen a vidéken a visszahúzódó ősi Pannon tenger a mélységi vízzáró kőzetréteg felett tengerszemet hozott létre, amelyből faluszerte számos forrás fakad. Közülük leghíresebb a Béla király kútja, mely egyben Ravazd szakrális szimbóluma, címerképe is. A helyiek, a környékbeliek és az erre utazók szívesen meríthetnek az ezeréves magyar község történelmét idéző ősi forrás hűsítő vizéből. A forrás a falu déli végén található, és a 82 sz. főút melletti terület árnyas fáinak lombjai alatt álló, 18. századi barokk kútházból fakad.A középkori krónikák szerint a honfoglaló Árpád serege, majd a tatárjárás idején a menekülő IV. Béla király is megpihent a forrásnál, amely ennek emlékére kapta a „Béla király kútja” nevet. Napjainkban a helyben palackozott „Vis Vitalis”-ként is hasznosítják a forrás vízét.