A templom 1828-ban, a torony 1881-ben épült. A bejárat felett emléktábla felirata: „E szent ház megújítatott 1888-dik évben". Az ülőhelyek száma a földszinten és a karzaton egyaránt 100-100. Az úrasztala márványlapját kovácsoltvas lábak tartják. A keresztelőmedence vörös márványból készült. A templomot 1982-ben villámcsapás érte, és leégett a torony. A padokat kicserélték, megújult a szószék és a karzati feljáró lépcsője. Az egyházi szent edényeket ekkor hozták vissza Tatáról. Az alig több mint 300 lelket számláló gyülekezet a kisharangot 2000-ben a szomszédos Töltéstava szórványgyülekezetének ajándékozta. A toronyban maradt 247 és 99 kg súlyú két harangot Seltenhofer Frigyes öntötte Sopronban. A nagyobbik felirata: „Tebenned bízunk eleitől fogva. A péri leányegyházközösség öntette az Úrnak 1935. esztendejében." A kisebbik felirata: "Jöjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le, essünk térdre az Úr előtt, a mi alkotónk előtt. A péri gyülekezet öntette 1926-ban."

A középkori templomot a faluval együtt a török elpusztította. 1735-ben Groll Adolf győri püspök építtetett új templomot, barokk stílusban. A főoltár mellett Szent Adalbert és Nepomuki Szent János szobra áll. Zichy Ferenc püspök 1762-ben tornyot építtetett, Zalka János püspök pedig 1875-ben megnagyobbíttatta a templomot. Az ő ajándéka a tabernákulum melletti két angyalszobor és a húsvéti bárány szobra, valamint a Sopronból ide hozott Jézus születése-mellékoltár. Az 1850-es évekből való főoltárkép a Boldogságos Szűz mennybevitelét ábrázolja. A templomot Breyer István püspök 1935-ben felújíttatta. Ekkor festette Pandur József a boltozat freskóit: Szűz Mária mennybevitele, Szent István király korona-felajánlása, magyar szentek hódolata a Nagyboldogasszony előtt. A színes ablakokat is ekkor készítette Palka József üvegfestő. Az 1875-ben Bécsben vásárolt orgonát szintén ekkor újították fel. A kórusmellvédet Groll, Zalka és Breyer püspök címerei ékesítik.

A bejárat feletti márványtábla szerint „Isten dicsőségére e szent hajlék építtetett 1784-ben”A falazott szószék és felette a faragott hangvető 1790-ben készült.A torony alatti márványtáblán a Pázmándfaluban szolgált református lelkipásztorok neve olvasható. Köztük van Kocsi Csergő Bálint, a gályarabságot szenvedett prédikátor neve is, aki korábban Debrecen, Munkács és Pápa iskoláiban tanított.A reformáció kezdetének 400 és 500 éves jubileumára 1917-ben és 2017-ben emléktáblát állított a gyülekezet.

Egy 1330-as oklevél szerint a falu határában található dombon állt a Szent Imre-templom, amelyet Köcski Sándor földbirtokos vagy maga a király építtetett. A pannonhalmi apátság által fenntartott istenházát a török hadak 1683-ban földig rombolták. A mai templom bejáratánál márványtábla hirdeti: „A mindenható Istennek ezt a Szent András apostolnak szentelt épületet Méhkerti Milkovics János építtette 1753-ban, a tornyot pedig Schogg Kristóf pápóczi prépost 1779-ben.” A templom 20 méter hosszú és 7 méter széles, a szentély téglaboltozatú, a hajó lapos mennyezetű. A színes ablakok képeit Palka József üvegfestő készítette.A barokk főoltár fából készült remekmű. A szentségház mellett két térdeplő angyal rokokó szobra, a tabernákulum felett az Isten báránya szobor látható. A főoltárkép Szent András apostolt ábrázolja. Az egyik mellékoltárt a Szeplőtelen Szűz képe ékesíti, mellette Szent Borbála és Szent Katalin szobra áll. A másik mellékoltár Szent József-képét Szent István és Szent László szobrai „őrzik”. A szószéken Szent Pál apostol és a négy evangélista szobra látható. A mennyezetfreskókat Pandur József készítette 1930-ban.

1. Gyümölcsoltó Boldogasszony-templomA templom alapjai 12-13. századiak. Körülötte középkori temető volt. A templomot 1734-ben Sajghó Benedek főapát újíttatta fel, majd 1879-ben Kreusz Krizosztom főapát támogatásával átalakították.2. Mindenki keresztútjaA 2014 őszén átadott keresztút a plébániatemplom melletti parkban, a Szent Márton-szobor mögött található. A magánkezdeményezéssel létrehozott keresztút stációinak megvalósításában Horváth György, helyi keramikus képzőművész és több lelkes civil vett részt.3. Holocaust emlékmű és zsinagógaAz emlékművet a városból és a térségből a II. világháború alatt elhurcolt zsidók emlékére állítatta a Karzat Kultúrközpont Alapítvány 2004-ben. Chesslay György szobrászművész alkotása a bechrámi zsinagóga kapuját idézi. Mögötte a 19. század végén épült ortodox zsinagóga áll, melyet az akkoriban a városban és a térségben élő zsidó családok adományaiból építettek.4. TemetőAz 1759-től használt temető középen található az elhunyt plébánosok és vincés nővérek emlékére 1876-ban állíttatott nagy kereszt. A temetőt az 1910-es évek elején ott élő – énekes és mesemondó – koldusról „Jakab Kati kertjének” is nevezték (akiről a Pannonhalmán született Dallos Sándor író is megemlékezik egyik novellájában). A terület déli része már a zsidó temetőhöz tertozik.5. Pápai emlékkeresztA II. János Pál pápa 1996-os pannonhalmi látogatásának 10. évfordulóján magánkezdeményezésként keresztet emeltek. Ennek helyébe a Pándzsa Klub Egyesület később egy új keresztet állíttatott, mely mára zarándokhellyé is vált.

A Pannónia Szent Hegyén (Mons Sacer Pannoniae) 996-ban Géza fejedelem által alapított és 1002-ben fia, Szent István király által jogaiban és kiváltságaiban megerősített Pannonhalmi Főapátság az európai és magyar kultúra élő tanúja, a kereszténység és műveltség, az emberszeretet és szolgálat őrhelye. Építészeti, kulturális és társadalmi öröksége ezer év múltán is tanít, tiszteletre int és ámulatba ejt, míg kapuit minden eddiginél szélesebbre tárja, hogy látogatói számára minél többet adhasson értékeiből. 1996-ban az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az akkor ezeréves apátságot és környékét.Pannonhalma, Boldogasszony-kápolnaA Boldogasszony-kápolnát, alatta a kriptával, Göncz Celesztin főapát kezdte el építtetni 1714-ben. Őt temették el elsőként itt, a szerzetesek végső nyughelyén. A kápolna eredetileg az apátság közelében élő nem magyar anyanyelvű lakosság plébániatemploma volt.

A templom melletti kálvária az egykori fatemplom szentélye helyén épült 1696-ban.A nyitott, patkó alakú fal előtt fa feszület, valamint Mária és Szent János kőszobra áll. Az egyik legkorábbi ilyen hazai műemlék, amely mintaként szolgált a 18. századi magyar kálváriákhoz. A község két, 1690-ben emelt köztéri szobra a vági elágazásnál álló „Piéta” és a templom mögötti „Krisztus az Olajfák hegyén”.További szakrális köztéri alkotások: pusztakúti fakereszt (1877), fakereszt a vadosfai út mellett (1886), amerikás kereszt (1904), Szentháromság-szobor (1931), márványkereszt a templom előtt.

Nagypáli és Kispáli községek az 1365-ben alapított Pápoci Ágostonos Prépostság kegyurasága alá tartoztak. A Rába gyakori áradásai nyomán Kispáli idővel elnéptelenedett. A mai templomot 1642-ben Nyéki Weöres Mátyás prépost építtette, a Nagy-Páliban már álló fatemplom helyére. Ezt a törökök 1683-ban felégették és kifosztották. Az 1693-ban felújított templomhoz a tornyot 1770-ben Schogg Kristóf pápoci prépost építette. A pápa által búcsújáró hellyé nyilvánított istenházát 1804-ben Majláth Antal prépost költségén mellékhajókkal bővítették. Ekkor készült a Mária mennybevétele főoltárkép, Schied József bécsi művész alkotása. A szentély boltozatán Szentháromság-freskó, a mellékoltárokon pedig Szent László- és Lourdesi Mária-kép látható. A templom legértékesebb festménye Alamizsnás Szent János életéből vett jelenetet ábrázol. (A 6-7. század fordulóján élt, adakozásáról nevezetes alexandriai pátriárka ereklyéjét Mátyás uralkodása alatt Budán, a királyi kápolnában őrizték. Onnan Máriavölgy pálos kolostorába, végül Pozsonyba, a koronázó főváros Szent Márton-templomába vitték, ahol az ereklyét ma is nagy becsben tartják.)

A templom 1789-ben épült, barokk stílusban. A település kegyura ekkor gróf Khun-Héderváry Károly volt. Ennél korábbi eredetet valószínűsít az a tény, hogy az 1698-ban egyházlátogatási jegyzőkönyvben már említik a templomot. Az idők során az épületet többször felújították, az 1849-ben pusztított tűzvészben keletkezett sérülések miatt újjá is építették. 1934-ben öntötték és szentelték fel a „Hősök harangját", melyen a nagy háborúkban elesett öttevényiek neve szerepel. A II. világháborúba elvitt két harang helyére a hívek 1992-ben egyet, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére újraöntettek. A szentély falképén a gyermek Keresztelő János látható, idős szüleivel, Zakariással és Erzsébettel. A mellékoltárt szép barokk alkotások, a Szent Családot ábrázoló festmény, valamint Lukács és Márk evangélista aranyozott faszobra ékesíti. A templom értékes kincse továbbá a Szent László király koponyacsont-darabját rejtő ereklyetartó, a Szent Anna-kép és a Fájdalmas Anya szobra.

A falu egyik legrégibb köztéri szakrális emléke a 18. század végén még a mai temetőtől keletre állt, onnan került át a Hanság felé vezető útra. A karjaiban a gyermek Jézust tartó Mária-szobor magas oszlopon áll. A szoborhoz a hagyomány számos csodás gyógyulást kapcsol. A megkopott latin nyelvű felirat („Salus Infirmorum, Ora pro nobis!”) helyére márványtáblába vésett magyar szöveg került: „Betegek Gyógyítója, Könyörögj érettünk!” E szobortól nem messze, a Hanyi utca és az Acsalagi utca találkozásánál található a község legújabb emlékműve. A fából készült szobor nem véletlenül áll itt. 1956-ban ezen, a Hanság felé vezető úton menekültek emberek százai az osztrák határ felé. Nekik állít emléket Csiszár Gyula 2006-ban készült alkotása, melyen egy férfi, egy nő és egy gyermek látható: a gyermekét tartó anya hazafelé néz, az apa már a határt kémleli, az előttük álló hosszú és nehéz útra tekint.

Kanizsay János esztergomi érsek 1390-ben kápolnát építtetett a faluban, a Boldogságos Szűz tiszteletére. A többször elpusztított, majd megújított kápolnába 1690-ben került Esterházy Pál adományaként Kismartonból az 1606-ban hársfából faragott kegyszobor. A 95 cm-es szobor Máriát ábrázolja, jobb karjában a kis Jézussal, bal kezében királyi pálcával, és mindkettőjük fején aranyozott ezüstkoronával. A szobron latin felirat örökíti meg az adományozást. A Rábaköz zarándokhelyévé vált Osli kápolnáját 1747 és 1766 között templommá bővítették. Tornyát 1847-ben magasabbra építették. Homlokzata félköríves fülkéiben – Simor János püspök adományként a győri székesegyházból 1863-ban ideszállított – Szent István és Szent László szobrai láthatók. A templombelső legszebb alkotása a rokokó főoltár, középpontjában a Mosolygó Madonna kegyszobrával. A szentély mennyezetén Mária mennybemenetelét ábrázoló falkép látható. A többi falképet 1856-ban Hohenegger Károly soproni és 1938-ban Pandúr József győri mester készítette. Az imameghallgatások és csodás gyógyulások emlékét votiv-tárgyak őrzik. A bejárat melletti falat 2009 óta az Isteni Irgalmasság mozaikképe ékesíti A templom mellett látható az egykori temető fölé 1858-ban létesített Kálvária, területén az 1700-as évek elejéből származó Fájdalmas Szűzanya-szoborral.

Nyalka-Kishegy a pannonhalmi bencés apátsági szőlőtermelő birtok volt, amelyen áthalad a spanyolországi Santiago de Compostela felé tartó Szent Jakab-út. Az „El Camino” zarádokút magyarországi szakaszának itteni pontján egy tölgyfából faragott ökumenikus emlékoszlop áll. A katolikus, református, evangélikus és unitárius felekezetek köszöntéseit és szimbólumait, valamint a Szent Jakab zarándokút jelképét és az életfamotívumot megjelenítő alkotást az itt élő Gál-Tóth Ferenc és Csilla készítette.„Indulj el, hogy megérkezhess” – olvasható a zarándokok jelmondata a négy egyház képviselői által 2013. május 31-én közösen megáldott, illetve felszentelt 500 kg-os oszlopon.

A község már a szentmártoni bencés rendet alapító okirat 1001-ben kelt záradékában is szerepel, mint az apátság udvarnokainak faluja. Plébániáját az írott források 1362-ben említik először.A Boldogságos Szűz születésének tiszteletére szentelt templom alapkövét 1749. június 6-án tette le a főapát. A munkát 1750. június 19-én fejezték be. Ez az egyszerű, gerendázott és torony nélküli épület a mai templom kereszthajójának helyén állt. Szentélye a mai sekrestye helyén volt, ahol még látható a régi freskók töredéke. A jelenlegi templom építése és felszentelése 1872-ben történt. A főoltár és a kora barokk szószék is ekkor, a pannonhalmi monostor Storno-féle felújításával egyidejűleg került Nyalkára. A Szent Benedek-oltár a Como környéki Adami kőfaragódinasztia munkája. A főoltárképet Carl Gutsch osztrák festő készítette 1872-ben. A szószékkosár csavart oszlopokkal elválasztott, kagylós fülkéiben a négy evangélista és Krisztus szobra áll. A szószék koronáján álló, a sárkányt legyőző Szent Mihály alakja kiváló szobrászi munka. A pannonhalmi bazilika egykori ékes kapuja, a Porta Speciosa szintén ide került. Ez az aranyozott pálcabetétes, barnás-fekete kétszárnyú barokk ajtó – melyen át a főhajóból a sekrestyébe juthatunk – a 18. század első negyedének kiváló asztalosmunkája.

A templom első felét a márcfalvi ágostonrendi barátok emelték, miután 1358-ban földet kaptak a nemeskéri határban. Az épületet a 16. század közepétől 1732-ig az evangélikusok használták. A katolikus hívek a visszakapott templomot bővítették: a hajót meghosszabbították és hozzá új szentélyt toldottak. A munkára a külső falon végigfutó latin nyelvű kronosztikon emlékeztet. E szöveg nagyobb mérettel és eltérő színezéssel kiemelt betűit olvasva a bővítés 1760-as évszámát kapjuk. A 18. századi főoltár Szent László-képén a lovagkirály vizet fakaszt. A kép melletti Szent István és Szent Imre szobrok értékes barokk alkotások. Az északi falon a Háromkirályok-festmény lehetett a régi oltárkép. A déli falon baldachin alatt Mária-szobor áll, kezében jogar, karján a gyermek Jézus, mindkettőn korona. A kóruson egy nagyon régi orgona látható. A kórus előtti falmező vakolata alól  az evangélikus időkből fennmaradt, kőtáblákat tartó Mózest ábrázoló secco került elő. Alatta latin nyelvű márványtábla 1759-ből, amely a nemeskéri rekatolizálás folyamatát és szereplőit írja le.

Az 1681-es országgyűlés Sopron vármegyében csak két településen engedélyezte a protestánsoknak vallásuk gyakorlását: Nemeskéren és Vadosfán. A nemeskéri evangélikus templomot 1732-ben emelték, amelyhez 1862-ben torony épült.A gerendavázas fafödém és a mellvédes fakarzat az ácsmesterség kiemelkedő emléke. A páratlan szépségű, gazdagon faragott késő reneszánsz szószékoltár egyes részei a 17. század közepén készültek. A szószék-mellvéden a négy evangélista faragott alakjai, a tartóoszlopon pedig faragott akantuszlevelek láthatók, kerubfejekkel. A barokk oltár a 18. századi átalakítás után nyerte el mai formáját. Az oltárkép az utolsó vacsorát ábrázolja. A keresztelőkút a tőbbnyelvű felirat szerint 1733-34-ben készült.

A mai Nagyszentjános területén a középkorban több község is volt. Ezeket a török elpusztította, majd az egykori falvak romjain majorok létesültek. Az egyik major, Nagyszentjános a Budapest-Győr vasútvonal megállóhelye lett. A vasút felpezsdítette az életet: szeszgyár és iparvágány létesült, majd sorra épültek a cselédházak. Az egyre népesebb település 1990-ben önálló község lett. Lakói – az 1938-ban öntött harang hívó szavára, templom híján – az iskola egyik termébe gyűltek össze szentmisékre. A modern templom 1999-ben készült el, német támogatással, Paul Kaiser atya adománygyűjtő munkája eredményeként. A Horváth Sándor tervei alapján emelt épületet a paderborni érsek és Pápai Lajos győri püspök szentelte fel, Szent Liborius és Szent János tiszteletére. A 4. századi Galliában élt Liborius püspök ereklyéit 836 óta Paderborn dómjában őrzik. Liborius közel 1200 éve védőszentje a német egyházmegyének, 1999 óta pedig (Szent János apostollal együtt) patrónusa Nagyszentjánosnak is. A két védőszent faszobrai a szentély két oldalán állnak. A felül fával, alul kővel, körben fehér falakkal és sok ablakkal határolt belső tér tágas és világos. A nemes anyagokból készült szentségház, oltár és kereszt a középpontban vannak, így a figyelmet nem vonja el róluk semmi. A modern épület előterében a hagyományos vallásosságot idéző alkotások (Jó Pásztor-kép, Mária-szobor) is helyet kaptak.

A templomot 17. századi írott források említik először, amely az 1663-ra befejezett felújításkor kapta a Szent Lőrinc vértanú nevet. Háborús károk, tűzvészek és az amortizáció miatt többször újjáépítették. A torony alsó szintjeinek falazata kő. Ez a templom legrégebbi, középkori eredetű, 13. századi része. A toronyhoz kétoldalt íves oromfal csatlakozik, fülkéiben négy szoborral. A kapu felett a Viczay család címere és egy középkori párkánydarab látható. A keresztelőkút 18. századi alkotás, fedelén Jézus megkeresztelését ábrázoló szoborcsoport áll. A főoltár és annak Szent Jakab és Szent János szobrai a soproni Szent Mihály templomból kerültek ide. A régi oltárkép viszont Sopronba került, és a jelenlegi Szent Lőrinc-képet Steiner Jenő festette 1900 körül. A szentély két oldalához épült a sekrestye, illetve az egyik oratórium, az „Urak sekrestyéje”. A hajó déli falához síkmennyezetes kápolna csatlakozik, felette található a másik oratórium, az „Iparosok kara”. A csehsüveg-boltozatos karzat két toszkán oszlopra támaszkodik.

A temetőben álló kápolnát a szakirodalom koraközépkori épületként említi. Legrégebbi részei a román stílusú félköríves szentély-apszis és a boltíves kicsi ablakok. Valószínűleg a 15. században épült a gótikus stílusú támpilléres hajó, valamint a hatoldalú kis torony, a csúcsíves ablakokkal. A kápolna mai formája a 18. századi barokk átalakítás eredménye. A csúcsíves ajtó felett Nagylózs egykori birtokosa, a Solymossy család címere látható. A kápolna körüli temetőben több szép faragású régi (18-19. századi) sírkő található.

Az 1870-ben épült templom 1981-ben történt átalakítása eredményeként a korábbi kis nyílások helyére hatalmas, ólomüvegből készült ablakok készültek. A Szent Györgyöt ábrázoló oltárkép helyébe is ekkor került az üvegablak-kép. A falak és a mennyezet freskóit szintén ekkor meszelték le, mivel azok felújítására nem volt elegendő pénz. A templom ékessége a 17. századi Piéta-szobor. Az egy méter magas nyers fafaragás érdekessége, hogy a Fájdalmas Anyát egy kedvesnővér-öltözetű, széles orrú, csontos parasztasszonyként ábrázolja. A szobrot Magyarország millenniumi egyházművészeti kiállításán is bemutatták a Vatikánban. A templomtéren 1998-ban felállított Szent György-szobrot Kovács Jenő készítette. Az alkotást a falu szülötte, Ladocsi Gáspár nyugalmazott tábori püspök állíttatta. 2003-ban ő szentelte fel azt a kis imahelyet is, amelyet Simon Lászlóné hálából emeltetett a kertjük végében összefutó két út kereszteződésében, hálából a családját ért tengernyi baj és nehézség túléléséért.

A templom és mellette a két kápolna olyan, mint egy anya két gyermekével. A Szent Kereszt-kápolna a 16. században, a Hősök kápolnája 1929-ben készült. A templomot 1770-1775 között Zichy Ferenc püspök építtette. A torony 47 méter magas, a templom belső tere szokatlanul tágas. A főoltár mögött Szent Miklóst ábrázoló olajkép és négy aranyozott faszobor látható (Szent Péter, Szent Pál, Szent Ágoston, Szent Márton). A diadalív görbületében helyezkedik el Szent Ferenc és a Szent Család mellékoltár. Az 1780 körül készült keresztelő kút vörös márvány talapzaton áll, tetején Jézus keresztelését ábrázoló szoborral. A templom teljes belső felújítását Samodai József festőművész, a falu szülötte végezte 1973-1975 között, aki két önálló seccóval pótolta a tönkrement freskókat (az egyiken Urunk színeváltozása látható, a másikon a Magyarok Nagyasszonya előtt hódolnak az Árpád-házi szentek). A templom egyik kegytárgya Szent Miklós püspök csontereklyéje.