Az 1987-ben felszentelt, szokatlan formájú templomot és plébániát Ráskai Péter tervezte. Az előcsarnok emmauszi jelenetének három részből álló szekkóját és az altemplom szentélyének 8 boldogságot és a feltámadott Krisztust ábrázoló falképeit Kákonyi Asztrik festette. Az ő tervei alapján és Mohay Attila kivitelezésében készültek a szentély két oldalán a Jézus keresztre feszítését és a Szentlélek kiáradását megjelenítő színes ablakok. A szentély falán Barabás László két tűzzománc alkotása látható: felül a keresztről szinte lehajoló Krisztus alakja, alatta a tabernákulum-ajtó az Oltáriszentség-szimbólumokkal (kehely, búzakalász, szőlőfürt). Berecz Ferenc művészi faragásai a Kis Szent Teréz, Szent Antal és Assisi Szent Ferenc dombormű, valamint a Szent József szobor. Tolnay Imre tervei alapján Krizsán István készítette a két üvegmozaik sorozatot: a karzat-mellvédet borító 9 bibliai jelenetet és a keresztút 14 stációját. Az Irgalmas Jézus mozaikképét pedig Krizsán Szilvia készítette. A templom előtti téren áll a tápláló-tanító Krisztus és a lourdes-i Mária szobra (Rieger Tibor munkái), valamint Szent II. János Pál pápa szobra (Páljános Ervin alkotása).
A nádorvárosi Kálvária-domb valaha kelták, később a rómaiak temetője volt. A 12-13. században itt állt a Szent Adalbertről elnevezett prépostság temploma és káptalani székháza. Ezek a 16. századi török portyázások idején elpusztultak. A 17. században a katonai hatóság vesztőhelyet állított fel itt. A 18. század elején a jezsuiták építették meg a Kálváriát. A dombra széles kőlépcső vezet fel, a megfeszített Krisztus és a két lator keresztjéhez. A Golgota lábánál a Wittwer Márton Athanáz által tervezett barokk kápolnák állnak. A Kálvária utca mentén sorakozó, Jézus szenvedéseit megjelenítő hét stáció 1722-ben készült.
A Szent Kamill alapította „Betegeket és Haldoklókat Szolgálók Társasága” 1761-től szolgált a győri kórházban. A kamilliánus atyák áldásos tevékenységének II. József szerzetesrendeket feloszlató intézkedése vetett véget. Megmaradt viszont A Nádorvárosban felépített templomuk viszont megmaradt, homlokzatán a rend címer-kövével. A szentély hátsó falát betöltő oltárépítményen 15 aranyozott faszobor látható. A szoborcsoport központi alakjai fent a napba öltözött Szűz Mária, kétoldalt pedig Szent István és Szent László király. A Szent Kamill istenélményét ábrázoló főoltárképet a firenzei Antonio Capacci 1780-ban festette. A hajót négy mellékoltár ékesíti. A szószék-mellvéd dombormű-jelenete összefügg a hangvetőn álló szoboralak mozdulatával: Mózes a tízparancsolat kőtábláit felemelve arra készül, hogy azt az aranyborjú imádására vetemedett nép közé hajítsa. A templom melletti plébánián megtekinthető Jézus Torinóban őrzött halotti leplének pontos másolata.
A győri vár törököktől való visszafoglalása (1598) után engedélyezték a menekülő szerbek (rácok) letelepedését Újvárosban. A mai épület helyén már 1703-ban egy templom állt, melyet a szerb közösség 1727-ben különböző stílusjegyeket hordozó, ortodox templommá épített át. Miután a városban szerb lakosság lassan „eltűnt” a városból, a rác templom sokáig magányosan állt. A Szerb Ortodox Egyház a parókia épületével együtt felújított templomot 1997-ben tartós használatra átadta a győri Görög Katolikus Egyházközségnek. A támpilléres templom különleges értéke a copfkeretezésű ikonosztázion és a szintén copf-stílusú padok sora. Az ikonosztáz a berendezéssel együtt késő barokk alkotás, amelyben az ortodox kifejezésmód sajátosan keveredik a korabeli közép- és nyugateurópai stílus jegyeivel. A hagymasisakos torony a szép ívelésű homlokzat előtt áll. A korábbi barokk kapu helyett a kosáríves hajlatú kapunyílást modern vonalú, kétszárnyú vaskapu tölti ki. A templomkertben régi szerb sírkövek láthatók.
A győri reformátusok 1784-ben vásárolták meg az újvárosi „Vörös Ökör” fogadót, majd kimérték helyet, ahol még abban az évben felépítették a toronytalan, udvarra nyíló templomukat. Ezt az istenházát a mostani templom megépítéséig használta a gyülekezet. 1863-ra a fogadó helyén elkészült a mai parókia. Az egyháztanács 1901-ben határozott új templom létesítéséről. A historizáló, neogót stílusú templom 1905-1906-ban épült Csányi Károly tervei alapján (aki mintának az azóta már lebontott brassói református templomot tekintette). A torony tűhegyes sisakján a betlehemi csillagot – mely Jézushoz vezet – messziről észrevenni. A homlokzatra állított kakas arra figyelmeztet, hogy senki ne tagadja meg meg Krisztust, mint ahogy Péter tette. A templombelső kialakítása egységes hatású, a monumentális csarnokteret gótikus díszek gazdagítják. A Mózes-széket Kelemen Márton győri szobrász készítette.
Az eklektikus stílusú zsinagógát a neológ izraelita egyházközség építette. A Benkó Károly pesti építész tervei alapján a historizmus és szecesszió szellemében 1870-ben elkészült reprezentatív épület mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építéséhez, mint a nagyvárosi környezetbe jól illeszkedő, nagy befogadóképességű zsinagógák méltó előképe. A templom körerkélyekkel gazdagított, kupolával fedett nyolcszög alakú belső tere lenyűgöző látványt nyújt. 1926-27 között átépítették: a keleti lépcsőházakat átalakítva téli imatermet hoztak létre. A 2006-ban helyreállított, kiváló akusztikájú épület múzeumi állandó kiállítás és kulturális rendezvények helyszíne is. Itt tekinthető meg többek között id. Vasilescu János (1923-2006) a második világháború utáni magyar képzőművészetet bemutató gyűjteménye.
A templom 1784-85-ben épült, zárt udvarban és torony nélkül. A bejáratokat védő baldachinszerű előtetők később kerültek a homlokzatra. A filigrán, íves-körös kovácsoltvas alátámasztások drapériához hasonló, díszes vastetőt hordoznak. A belsőkarzatos teremtemplom legfőbb dísze a faragott késő barokk szószékkel egyesített oltár. A nagyméretű oltárképet Petőfi barátja, Orlai Petrich Soma festette. Az oltár előtt 1817-ben készült, vörös homokkőből faragott keresztelőkút áll, fedelén Jézus megkeresztelését ábrázoló bronz szoborcsoporttal. A karzatokra a tér négy sarkában kialakított, íves lépcsőkön lehet feljutni. A „Czézár típusú" orgona 1926-ban épült. A korábbi hangszer 1791-ben készült egyenes-félköríves záródású, aranyozott-fehér homlokzatát meghagyták. A modern hangzású, hatalmas méretű orgona így harmonikusan illeszkedik az „öregtemplom” képébe.
A karmelita szerzetesek 1697-ben érkeztek Győrbe. Templomuk a rendbeli Witwer Márton Athanáz laikus testvér tervei szerint épült 1721-1725 között. Oltárait a szobrokkal együtt Domonkos karmelita testvér készítette. A kolostor 1732-re készült el. A templom olaszos karakterű homlokzata mögött páratlanul szép, ellipszis alaprajzú, kupolával fedett belső tér és négyzetes szentély található. A Szűz Mária előtt hódoló Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázoló főoltárképet, valamint a – Szent József halála, Nepomuki Szent János vértanúsága, Szent Terézia szívsebzése és Keresztes Szent János megdicsőülése – mellékoltárok képeit Martino Altomonte festette. Az épületegyüttes legkorábban, 1718-ban elkészült része, a híres loretói kápolna, a Szent Család názáreti házának a másolata. Ennek oltára felett áll a Szerecsen Madonna 1717-ben készült szobra, karján a gyermek Jézussal (mindkettő arcát fekete ébenfából faragták, és fejükre koronát helyeztek). A homlokzathoz épített apró kápolnában egy hófehér barokk alkotás, az úgynevezett „Hab Mária” szobor áll.
A városban 1626-ban letelepedett jezsuiták temploma 1634-1641 között épült, a római Il Gesu templom mintájára. 1667-re a rendház és az iskola is elkészült. A templom belseje kora barokk stílusú. A Szent Ignác megdicsőülését ábrázoló főoltárképet, valamint a szentély és a hajó mennyezetképeit (Szent Ignác lelkének mennybevitele és Angyali üdvözlet) Paul Troger, a bécsi barokk jeles művésze és két társa festette. A gyönyörű barokk szószék 1749-ben, az orgonaszekrény pedig 1755-ben készült. Az orgona felett angyalkoncert-freskó látható. A gazdagon faragott padok és ajtók díszítésében a kagylóminta uralkodik. A hajó két oldalán három-három kápolna található. Berendezésük idősebb a főhajó alkotásainál. A szentélyből nyíló Keresztút-kápolnában Pátzay Mária 1980-ban készült dombormű-stációi láthatók. A jezsuita rend feloszlatása után, 1802-től a bencések használják az épületegyüttest.
A szobor a győri barokk egyik legszebb emléke. Az Ószövetséget szimbolizáló frigyláda felett, hétpecsétes könyvön ülő bárány az Újszövetség szerzőjét, Jézust jelképezi. A hiteles történet szerint 1729-ben egy bigámiával és hamis névhasználattal gyanúsított katona a jezsuita kolostorba menekült. A katonák körbevették a szerzetesek kolostorát. A szerzetesek a blokád megszüntetése érdekében megpróbálták a szökevényt a püspökvárba átmenteni. Az úrnapi körmeneten ministránsnak öltöztetett katonát azonban a társai felismerték, és a fegyveres katonaság a körmenetre rontott. A dulakodás közben kiesett a pap kezéből a monstrancia és eltörött. Az emlékművet 1731-ben emeltette III. Károly király az Oltáriszentségen esett sérelem kiengesztelésére.
A Szent István király által 1001-ben alapított Győri Egyházmegye főtemploma a Rába és a Duna összefolyásánál emelkedő Káptalandombon áll. Első formájában román stílusban épült a 11. században. A tatárjárás után gótikus stílusban épült újjá, majd a 14-15. században gótikus mellékhajókkal és oldalkápolnával bővítették. Az utóbbiban őrizték a Szent László hermát, amely most a szomszédos látogatóközpontban tekinthető meg. A hermát kísérő körmenet minden év június 27-én végighalad a belváros utcáin. A templom a török pusztítás után – Draskovich, Széchenyi és Zichy püspökök szolgálata alatt – barokk stílusban újjáépült. A hatalmas és mozgalmas mennyezetfreskókat és az oltárképeket Franz Anton Maulbertsch és munkatársai festették, a „fekete” oltárokat pedig Jacob Gabriel Mollinarolo készítette. A székesegyház kettős zarándokhely: sokan keresik fel a Szűzanya Írországból Győrbe menekített és itt 1697-ben vérrel könnyezett kegyképét, valamint az 1945-ben vértanúságot szenvedett Boldog Apor Vilmos püspök sírját. 1996-ban II. János Pál pápa is imádkozott a Mária-kegykép előtt és az Apor-sírnál. A pápa 1997-ben Vilmos püspököt boldoggá avatta, a győri székesegyházat pedig kisbazilika rangra emelte. A bazilikától indul és itt zárul a 2019-ben készült, kortárs művészek alkotásaiból (7 domborműből, 2 grafikából és 5 festményből) álló belvárosi keresztút. A 14 stáció üvegbeton borítású tartószerkezetbe helyezett képei épületek falain, illetve lábakon álló keretben láthatók. (Szűz Mária győri kegyképe és a Szent László herma bekerült a Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár megyerikumai közé.)
Az Apor Vilmos püspök által 1943-ban felszentelt templomot Körmendy Nándor tervezte. A bejárati homlokzatrészt Kovács Margit kerámiája ékesíti. Az előcsarnokban két mozaikkép (Szent Antal, Szent Teréz) és két festmény (Szent József, Szent Filoména) látható. A templombelső teljes falfelületét Szőnyi István sokalakos képsorozata tölti be. A szentélyben a „Krisztus a világegyházban diadalmaskodik” címmel 6 jelenetes freskó készült. A hajó hatalmas falán „A magyar egyház imádkozik és dolgozik / múltunk, jelenünk, jövőnk” címmel 3 jelenetes szekkó látható. A szentségház ajtaját az eltévedt bárányt vállára emelő Jó Pásztor domborműve díszíti (Borsa Antal munkája). A szentély mozaikpadlója egyrészt a történelmi és a 20. századi Győrt ábrázolja épületeivel, iparával és kereskedelmével, másrészt az évenként visszatérő állatöv jegyeivel; az idők felett álló, örök Istenre emlékeztetik a halandó embert (Főnyi Géza alkotása). A Szent Imre oltár domborműveit Borsos Miklós készítette. Keresztelő kápolna falán Pleidel János mozaikképe látható. A kápolna vasajtaján Schima Bandi ötvösművész keresztelési jelenetet örökít meg
Báró Kruchina Rezső 1928-ban egy – Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló – festményt függesztett a Kiskút-liget egyik fájára. Itt imádkozott súlyos beteg fiáért, majd a gyógyulásért „Mária segített” feliratú tábla kihelyezésével mondott köszönetet. Az 1938-ban egy kápolnafülkébe helyezett kép tisztelete gyorsan terjedt, a hálatáblák száma egyre gyarapodott. 1947 nyarán a képet kiszakították keretéből, kettéhasították és vágásokat ejtettek rajta. A tettest elfogták, aki (a hivatalos jelentés szerint) a merénylet elvégzésére egy – mellette megálló bécsi autóban ülő – ismeretlentől kapott megbízást és 30 forintot. A kegykép számára biztonságot nyújtó hajlék felépítésére ez egész egyházmegye összefogott. A szeptemberi osli búcsúba zarándokoló győri hívek adományt gyűjtöttek a kápolna tervezésére, amelynek elkészítésére Scneider Sándor kapott megbízást. A restaurált képet október 12-én Papp Kálmán püspök vezetésével tízezer ember kísérte vissza Kiskútra, kezükben téglával. Sokan nagyobb mennyiségű építőanyaggal csatlakoztak a tömeghez. Az építkezés társadalmi munkában zajlott. A kápolna alapkövét Szarvas Miklós jezsuita missziós püspök tette le 1948. május 23-án. A Segítő Szűz Mária tiszteletére épült zarándok-kápolna szentélyét elölről nyitott, a természetben folytatódik. Szintén nyitott a hajóból jobbra és balra ívesen kiágazó, két kitárt kart formázó fedett árkád is. Az épület mögött az egykori kápolnafülkéből átalakított Szent József-képoszlop áll.
Az első újvárosi templom az 1695-ben építtetett Salvator (Isteni megváltó) kápolna volt, mely a mai Zsinagóga helyén állt. A második a Szent József-templom volt, amely a mostani templom helyén állt. Ezt az eredetileg evangélikus istenházát 1749-ben vették birtokba a katolikusok. Miután ez kicsinek bizonyult, 1836 és 1841 között Fruhhmann Antal tervei alapján, neoklasszicista stílusban felépült a jelenlegi templom. Győr második legnagyobb, 660 m2 alapterületű templomának főoltára fölött az építtető Győr város címere látható. Az „Urunk színeváltozása” főoltárkép táborhegyi jelenetében Jézus három apostolnak (Péternek, Jakabnak és Jánosnak) megmutatja istenségét, hogy később az üldözött tanítványai ebből is erőt merítsenek. A főoltár mellett áll Szent István diakónus, Győr védőszentjének szobra. A Pozsonyban készült orgonát 1854-ben hajóval hozták Győrbe. Az 1896-ben készült a Szent József mellékoltár, a jobb oldali kápolnasorban.
Az orsolyita nővérek Mária Alexia vezetésével 1726-ban kezdték meg működésüket Győrben. Kolostoruk és iskolájuk közé 1762-re épült fel a Szent Anna-templom. Az utcafronttal párhuzamosan emelt templommal teljessé vált barokk épületegyüttest apró huszártorony ékesíti. Schaller István alkotása a három mennyezetfreskó. A szentély feletti képen Mária eljegyzése látható. A kupolakép Krisztus körül négy szent (Orsolya, Angéla, Ignác és Gergely pápa) életéből vett jeleneteket ábrázol. A karzat feletti képen a zenészek pártfogója, Szent Cecília muzsikál. A barokk főoltár eredeti szobrai között 1908 óta Szent Anna-kép látható. Az orsolyiták győri iskolája az 1726-os alapítástól 1948-as államosításig működött. A nővéreket 1950. június 18-án éjszaka hurcolták el. A templom a szétszóratás ideje alatt is istentiszteleti hely maradt, de a harangja (43 éves kényszerű hallgatás után) csak 1993-ban szólalhatott meg ismét. A rend ekkor visszakapta kolostorát és iskoláját is.
A templom Haberle Farkas özvegye, Wagner Cecília 1746-os alapítványa eredményeként a Szentháromság tiszteletére épült, az elaggott német polgárok menháza, az úgynevezett német ispita mellé.A dúsan faragott oltár Győr egyik legszebb rokokó emléke. A Nepomuki Szent János és Szent Miklós szobrok közötti oltárképet feltehetően Schaller István festette. Az odalfalon elhelyezett Szűz Mária-szobor a máriacelli kegyszobor másolata (hátán a híres osztrák búcsújáróhely hitelesítő pecsétjével és az 1766-os évszámmal). Figyelemre méltó barokk alkotások a Szent Józsefet, Keresztelő Szent Jánost és Borgia Szent Ferencet ábrázoló keretes olajfestmények.
Széchenyi György győri püspök 1666-ban alapítványt hozott létre az idős magyar polgárok otthonának létrehozására és fenntartására. Ennek szomszédságában épült fel 1735-re a magyar ispita templom. Tervezője Wittwer Márton kármelita szerzetes volt. A barokk istenháza tornya nem a homlokzatba épült be, hanem a szentély mellé. Az eredetileg Szent Erzsébet tiszteletére épített templom főoltárára később Szent Anna képe került. A kép bal oldalán Szent József, jobb oldalán Szent Joachim aranyozott faszobra áll. Az oltárfelépítmény szélső oszlopainak tetején egy-egy angyal áll, a belső oszlopfőkön a Fiúisten és az Atyaisten ülőszobra látható, a Szentlélek-szimbólum (galambszobor) a kerek ablak színes üvege elé került. A mellékoltár 1740 körül festett Szent Erzsébet képének két oldalán Nepomuki Szent János és Szent Miklós püspök aranyozott faszobrai állnak. Az oltár felső részén Szent Mártont ábrázoló olajfestmény, alul üvegszekrényben a prágai kis Jézus szobra látható.