Szent Anna-kápolna

A legenda szerint egy havas januári napon egy szegény ember fát szedett a határban, magában imádkozva, mikor angyali szót hallott és nagy fényességet látott. Ezeket követve egy kivirágzott, de már odvas vadkörtefára talált. A csodás esettel a pápához fordultak, aki szerint „a körtefa példázza Szent Annát, virágja pedig Szűz Máriát”. A szélviharban később kidőlt fa tövéből forrás fakadt, melyet ma is kútként használnak. Az 1753-ban emelt kápolna építéséről Gitzy György 1870-ben így ír: „mindenféle építéshez szükséges szereket, fát, meszet, téglát, az utolsó szegig kézbe vitték ki csapatonként a falu apraja és örege, imádkozva és énekszóval zengedezve." 1901-ben bővítették a kápolnát, amely akkor Szent Istvánt és a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló üvegablakkal gazdagodott. A szentélyben látható a Szent Annát, Szent Joakimot és a fiatal Szűz Máriát ábrázoló kegykép. Az 1920-ban harangot, 1959-ben pedig Szent János-szobrot kapott neogótikus kápolna a Rábaköz híres zarándokhelye. A hagyományos Anna-napi búcsú és májusi litániák mellett újabb rendezvényeknek is otthont ad a kápolna (családi napok, megyei vadásznap Szent Hubertusz miséje).

PDF letöltés Cikk nyomtatása E-mail