Az egykori Mekszikópuszta az Esterházy uradalom egyik majorja volt. Iskolája egy tanteremből állt, ahol délelőtt az alsó, délután a felső tagozatosok tanultak. A tanteremben állt az oltár is, melyet a hétköznapokon egy paravánnal eltakarták, s erre akasztották a táblát. Az 1948-as államosítás után az oltárt el kellett távolítani az iskolából. A hívek az, üresen álló régi uradalmi magtárt kimeszelték, padokat gyártottak, és ott állították fel az oltárt. A 200 m2 alapterületű, volt gabonatárolót az átalakítás után, 1950-ben szentelték templommá, a Világ Királynője tiszteletére. Az oltár feletti szobor a gyermek Jézust karjában tartó Máriát királynőként ábrázolja (koronás fővel, kezében az uralkodói jogarral). Az 1976 óta Fertőújlaknak nevezett, Sarródhoz tartozó zsáktelepülés lakóinak munkájával belül faborítást kapott istenháza a 2009-es felújítás nyomán nyerte el mai formáját.
A kápolna építésének ötlete a helyi fiatalokban fogalmazódott meg, miután hazaérkeztek a 2005-ös kölni Katolikus Világifjúsági Találkozóról. A kápolna sokak összefogásával és támogatásából, a helyiek önzetlen munkájával épült fel. A sarródi „Ferenczi József” művésztáborban készített alkotásokkal ékesített kápolnát 2007 októberében szentelték fel. Az állatok és a természeti környezet védőszentje, Assisi Szent Ferenc tiszteletére emelt kápolna a Mária Út része. 2018-ban felépült a Mária Út mentén a település második kápolnája is, melyet a földművesek védelmezőjéről, Szent Györgyről neveztek el.
Az 1752-ben emelt templom mai formája az 1846-os bővítés és toronyépítés nyomán alakult ki. A homlokzat elé előcsarnokot építettek, a tornyot kősisak fedi. A toszkán oszlopokon álló orgona 1782-ben, König Fülöp soproni műhelyében készült. A Szent István vértanú megkövezését ábrázoló oltárképet a Bars megyei Újbányán élt Dodek Károly festette 1911-ben. A szentély oldalfalán függő Rózsafüzér Királynéja képen Mária és a gyermek Jézus előtt Szent Domonkos és Árpád-házi Szent Margit térdel. A barokk szószék mellvédjének két aranyozott domborművén Szent Ferenc a madarakkal és a magvető Jézus látható. A hívek nagy becsben tartják a Palermói Szent Rozáliát rózsakoszorúval ábrázoló képet.A köztéri szakrális emlékek közül a legrégebbi az 1717-ben állított – Máriát és három segítő szentet (Sebestyént, Rókust, Rozáliát) megörökítő – fogadalmi szobor, amelyet egy pestisjárvány megszűnéséért emeltek, hálából. A 18. századi Piéta a felvidéki Sasvár kegyszobrának másolata, amely a kereszt tövében ülő Máriát és az ölében fekvő halott Jézust koronás fővel ábrázolja. Az Élő házaspár 1882-ben Mária-oszlopot emeltetett, melléje védőszentjeik (Anna és József) szobrait állítva.