Cím: Esztergom, Kölcsey utca 2.Honlap: www.dunamuzeum.huA Duna Múzeum 2001-ben az Év Múzeuma kitüntető címet nyerte el. 2003-ban megkapta az Európai Múzeum Fórum különdíját, 2005-ben Családbarát Múzeum, 2009-ben pedig Látogatóbarát Múzeum díjat kapott.A múzeum vizeink történetének, a vízügyi szakma írott és tárgyi emlékeinek, jeles művelőinek dokumentumait gyűjti egybe és mutatja be. A kiállítás főbb tematikai egységei: a víz fizikai és kémiai tulajdonságai, vízszabályozások, árvizek, árvízvédelem, a magyar térképészet históriája, a vízellátás-csatornázás története, egyetemes és magyar technikai és vízügyi kronológia. Gyermekek részére játszószobát is kialakítottak, ahol a víz fizikai törvényeit (zsilip, kút, szivattyú, vízikerék, hullámzások, örvénylések keltése, stb.) ismerhetik meg.A múzeum sokszínű gyűjteményébe enged bepillantást a 2014-ben nyílt Látványtár. A mérnöki műszerek, különböző vízemelők, hajók és malmok makettjei, a folyószabályozásokhoz készült régi és újabb térképek mellett Széchenyi István útlevele is megtekinthető itt, a képeslapgyűjteményben pedig a világ ismert és kevésbé ismert vizes tájairól származó üdvözletek között digitális formában böngészhetnek az érdeklődők. A múzeumi gyűjtemény felfedezését, a muzeológusi munka örömeinek és nehézségeinek megismerését érintőképernyők, táblagépek és más multimédiás eszközök segítik.
A Kis-Duna sétány Esztergom Királyi városrészén halad a észak-déli irányba egészen a Vízivárosig, a Duna Prímás-szigeti mellékága mellett. A sétány a Kis-Duna jobb partján található, a Királyi városrész nyugati határa. A Gesztenye fasorral együtt fogják közre a Prímás-szigeti mellékágat. A sétány köti össze a város turisztikai szempontból legfontosabb területeit, a történelmi Esztergomot a Széchenyi térrel és a Vízivárost a bazilikával és Várheggyel. 1913-ban ültették a ma is meghatározó platánsort. A vízivárosi szakaszon található a középkori eredetű Mattyasovszky (vagy Hévíz)-bástya, valamint egy török eredetű fürdő romjai. A sétány északi végénél egy méter magasan még látszik a középkori várfal, amire a mai Szent Erzsébet Iskola épült. A falba beleágyazott ágyúgolyók mai napig megtalálhatók.
A Széchenyi tér, Esztergom város közel 10 000 négyzetméteres főtere, amely eredetileg a középkori, majd a barokk város piactere volt. Az épületek zöme műemlék.A török kiűzése után elsőként ez a terület népesült be újra. A teret övező, többségében barokk, klasszicista és romantikus épületeket a város leggazdagabb kereskedői építették. Mai neve Esztergom Város Tanácsának 1860. évi döntése alapján született, és azóta viseli Széchenyi István nevét.2006-ban teljesen átépült a Széchenyi tér. Az átalakítás után a főtérről kitiltották a gépjárműforgalmat, porfír kőből életfa mintázatot alakítottak ki az új burkolatban. Több épület új, vendéglátói funkciót kapott. Elkészült az úgynevezett Ister-kút, ami egy öt női alakból álló szökőkút. A szobrok Párkányi-Raab Péter alkotásai. A városháza elé két medencében egy-egy szökőkutat állítottak, és két megemelt növényágyat alakítottak ki. A turisztikailag kiemelkedő épületek, mint a Takarékpénztár, a Bíróság, a Posta, a Városháza díszkivilágítást kaptak, és a térről ingyenes Wi-Fi internet is elérhető. 2007 februárjában kilenc padot helyeztek el a téren, aminek alapját 2-2 kőből faragott, egyenként 300 kilogrammos oroszlán adja.A tér keleti oldalán a Rákóczi tértől, a valahai patikától (Széchenyi tér 25., barokk sarokház, ahol patika működött közel 200 évig, ma pedig pálinkaház) a postáig haladva láthatjuk: a romantikus stílusban átépített barokk palotát a Széchenyi tér 23-as szám alatt, a volt Takarékpénztárt a 21-es szám alatt, az 1802-ben épült 19-es számú házat, a 15-ös sz. Pozzi-házat, a klasszicista 13-as sz. épületet, az Ister-kutat, a 7-es sz. Gróh-házat (a város egyetlen rokokó épülete), az 5-ös historizáló épületet, a 3-as számú romantikus saroképületet (Posta).A teret a Városháza épülete zárja le a postaépületére merőlegesen.A Széchenyi tér másik oldala, a nyugati oldal ugyancsak számos műemlék épületnek ad helyet: 19. század elején klasszicizáló stílusban átépített 4-es sz. ház, barokk eredetű kéttengelyes lakóház 6-os számmal, klasszicizáló 10-es sz. földszintes lakóépület, klasszicista 12-es számmal ellátott ún. Frey-ház, földszintes 14-es sz. historizáló lakóház, 18-20-as sz. historizáló stílusú ház a 19. század elejéről, 22-es számmal az 1903-ban épült bírósági épület, klasszicizáló 24-es számozású úgynevezett Kollár (Koller) ház, historizáló stílusú 26-os számú épület (valahai Kereskedelmi és Iparbank székháza).
Az esztergomi Bazilika Magyarország legnagyobb temploma. Az esztergomi Várhegy emblematikus épülete, a köznyelvben Esztergomi Bazilikaként ismert főszékesegyház, Magyarország rangban első temploma. A főhomlokzaton olvasható CAPUT, MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE felirat is erre utal: Feje, Anyja és Tanítója a Magyar Egyházaknak. A 100 méter magas bazilika 1822 és 1869 között épült. Az épület felszentelésére 1856-ban került sor. Itt található a világ legnagyobb, egy vászonra festett oltárképe is. A főszékesegyház altemploma az esztergomi érsekek mindenkori temetkezőhelye. Itt nyugszik az egyházi épületegyüttes megálmodója, Rudnay Sándor, de itt találhatók a korábbi székesegyházhoz tartozó középkori, kora-újkori sírkövek is. Itt került újra elhelyezésre Mátyás király nevelőjének, kancellárjának, Vitéz János érseknek, illetve a három királyt is koronázó Széchy Dénes bíboros érseknek a síremléke is. A bazilika első szintjén elhelyezkedő, kiemelkedő művészi és művelődéstörténeti értéket képviselő liturgikus ötvös- és textiltárgyakból álló gyűjtemény Európában is különlegességnek számít. Itt őrizzük évszázadok óta a Koronázási eskükeresztet, melyre a koronázási szertartás alkalmával királyaink esküdtek.
Esztergom és a város közepén álló Várhegy páratlan kilátást nyújt. A Várhegy történelme magába sűríti Magyarország történelmét is. 971 táján került a fejedelmi trónra Géza, aki az esztergomi várhegyet választotta szálláshelyéül. Itt született István király. István Király idején a vár a király legfontosabb székhelyévé válik. A XI. század első évtizedében, a magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek székhelyül ugyancsak az esztergomi várat, a várhegy északi részét kapja. Könyves Kálmán idejétől kezdve, a XII. század végéig Esztergom jelentősége ismét megnő, állandóan királyi székhelyként szerepel. Megfordul itt többek között III. Konrád német császár, VII. Lajos francia király és I. (Barbarossa) Frigyes német császár is. III. Béla idején újjáépült a királyi palota. 1198-ban Imre király lemond a várról az érsek javára. Ekkor indul meg az a folyamat, amelynek során Esztergom királyi székhelyből érseki várossá alakul. 1241-42-ben a tatárok a királyi várost elpusztították. Ennek nyomán 1249-ben IV. Béla a várhegy jól védhetőnek bizonyult falai közé telepíti a királyi város polgárságát, ugyanekkor végleg lemond a királyi palota használatáról az érsek javára. A XIV. század elején az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban a vár is sokat szenvedett. Vitéz János (1465-1472) kezdte meg a reneszánsz érseki palota kiépítését a középkori királyi palota átalakításával, amelyet Bakócz Tamás (1497-1521) és Szathmáry György (1521-1524) érsek is folytat. 1543-ban a vár a török kezére került. 1683-ban a töröktől való visszafoglalás után, majd nem sokkal később 1706-ban, amikor Rákóczi kurucai veszik be, újabb ostromokat és károkat szenved a vár. 1761-ben Mária Terézia visszaadja a várat Barkóczy Ferenc érseknek (1761-1765). 1934-1938 között került sor a királyi palota romjainak feltárására. Újabb feltárásokra és helyreállításra az 1960-as években került sor. Ma a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként, mint Vármúzeum várja az érdeklődőket.
A reformáció térnyerését és a mohácsi vészt követően a 13. vagy 14. századi, a szerzetesek által elhagyott templomot (amelyet a törökök felégettek) az „új hit" követői vették használatba. Az első ismert almási prédikátor Marosi Lukács volt, aki 1674 és 1678 között hirdette az Igét falunkban. Az őt megelőző idő legfontosabb eseménye a győztes Bocskai-szabadságharc eredményeként létrejövő zsitvatoroki béke volt, amelyet a törökök 1606. november 11-én a régi templomban írtak alá. A 18. századi T. T. Wáli István több nyelven beszélő, tudós lelkipásztor volt, aki történetírással és numizmatikával is foglalkozott. A templomban kőtábla őrzi emlékét. 1891-ben a presbitérium egy új templom építéséről hozott határozatot. 1892 tavaszán Rózsa Pál tervei alapján kezdődött el az építkezés. a köveket az almási kőbányákból termeltette ki Barcza Adolf bányaigazgató. Az eklektikus stílusú templomot 1894-ben szentelték fel.A Kerkápoly-Bodor féle szeretetházban állami gondozott, majd később testi-szellemi sérült fiúkat gondoztak a diakonisszák ésa falu lakói. Ennek örököse a ma is működő Dunaalmási Református Szeretetház.Ismert és elismert lelkipásztora volt községünknek Nagy Kornél lelkész, aki 1944-ig szolgálta településünket (a második világháború idején a nyilasok által üldözött embereket bújtatott, amiért 1944-ben kivégezték).
A kereszt a 10-es főút mellett helyezkedik el, a 4714/1. hrsz.-on található meg. 1937-ben építették. 2,8×3 méteres kerítés veszi körül. Oszlopa kb. 90×40 centiméteres, a kereszt 1,7 méter magas. A kereszt terméskőből, a korpusz fémből (vas/bádog) készült. Az emlék megépítéséhez felhasznált mészkövet a Dunántúli Kőipari Rt. budapesti vezérigazgatója ajándékozta, a többi költség a hívek adományaiból gyűlt össze. Készítője ismeretlen. Felirata a következő: „HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN KI JELEN VAN A LEGMÉLTÓSÁGOSABB OLTÁRISZENTSÉGBEN / A BUDAPESTI 34. EUCHARISZTIKUS VILÁGKONGRESSZUS ÉS A SZT. ISTVÁN JUBILEUM ÉVÉBEN 1938. EMELTÉK A DUNAALMÁSI ÉS NESZMÉLYI RK. HÍVEK" A keresztet az eucharisztikus kongresszus emlékére állították, melyet hagyományosan minden plébánián maradandó alakban meg kellett örökíteni, a püspöki kar óhaja értelmében.A kereszt nemrégiben, 2018.május 13-án került felújításra a Dunaalmásért Alapítvány, az Öregmalom Színtársulat és a Dunaalmási Római katolikus Egyházközség jóvoltából.
Dombon, szabadon álló, egyhajós, poligonális szentélyzáródású, É-i homlokzati tornyos templom, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a szentély K-i oldalához csatlakozó sekrestyével. Csehsüveg boltozatú hajó, fiókos dongaboltozatú és félkupolával fedett szentély. A hajó bejárati oldalán karzat. Berendezés: jellemzően 1770-es évek. Épült barokk stílusban épült 1754 és 1757 között Johann Baptist Martinelli tervei szerint.A főút melletti magas dombon szabadon álló, téglány alaprajzú, egyhajós, Nepomuki Szt. Jánosnak szentelt templom, a nyolcszög három oldalával záródó, délre néző szentéllyel. A sárgára festett épület alján szürkére festett lábazat fut körbe, tagozatai fehérek. A templomot palázott nyeregtető fedi.Északi homlokzata függőlegesen egy középrizalittal, valamint a sarkokon, illetve a rizalit mellett álló, fejezet nélküli pilaszterekkel tagolt, melyeket felül falsáv köt össze, mintegy tükröt képezve. A jobb és bal oldali homlokzatszakasz tükrében egy-egy emléktábla látható. A homlokzat alsó részének közepén, kis kiülésű, csak lábazattal rendelkező pilaszterek által közrefogott középrizalitban, vörösmészkő kőkeretben, törtívű záradékú, kétszárnyú bejárati ajtó látható. Felette erőteljes kiülésű, szintén törtívű párkány figyelhető meg.Fölötte, barokk törtívű kőkeretben, egy nagyméretű, vasráccsal ellátott ablak helyezkedik el.A homlokzatot erős kiülésű főpárkány zárja. Fölötte a homlokzat síkjában torony emelkedik, melyet volutás díszítésű, törtívű párkány kapcsol a hajóhoz, sarkain egy-egy kővázával. A torony egyszerű, falsávos keretezésű, alsó részén íves záródású ablakkal, feljebb állótéglány alakú, egyenes záródású ablakkal. A tornyot sátortető fedi, tetején kereszt.A nyugati homlokzaton, a hajón egy állótéglány alakú, törtíves záróköves szemöldökkel ellátott, vasrácsos ablak látható, csakúgy mint a szentély nyugati homlokzatán.Az északkeleti oldalon, a szentély és a hajó találkozásánál sekrestye csatlakozik az épülethez. Keleti falán egy vörösmészkő könyöklővel ellátott, vasrácsos ablak látható. A sekrestye bejárata északról nyílik, ez egy modern vasajtó.A hajó keleti homlokzatán egy, a nyugati oldalival megegyező ablak látható.
Az 1923-ban Szent borbála tiszteletére létrehozott bányalelkészség templomát már a következő évben elkezdték építeni a város főépítészének, Gáthy Zoltánnak a tervei alapján. Neoromán-neoreneszánsz stílusban épült, 1931-ben Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érdek szentelte fel. Ez alkalomból mutatták be Bánáti Buchner Antal „Dorogi mise” című művét. Oltárképét Mátrai Lajos készítette. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett. Új freskóit Kákonyi Asztrik festette, napóráját Klotz József készítette. A 2000-ben kezdődő felújítások keretében eredeti állapotában állították helyre tornyát és óráját is. Dorog várossá avatásának 20. évfordulóján került a templom mellé Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész alkotása, amelynek angyala emlékeztet a hajdan a téren állt impozáns látványra, a szénoltárra. Műkőből készült a Szent Borbála templomon található négy evangélista szobor, amelyek Németh Ferenc alkotásaiként 1938-ban készültek el. A dorogi Szent Borbála bányásztemplom egy 1931-ben felszentelt katolikus templom. Jelenleg a dorogi bányászhagyományok őrzésének kiemelkedő helyszíne. Műemlék. Építését 1924-ben kezdték, Gáthy Zoltán tervei szerint. 1931. augusztus 23-án Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte fel az akkorra elkészült templomot. A második világháború alatt súlyos sérüléseket szenvedett. Ezután tornyát átalakították, oltárképe helyére pedig Kákonyi Asztrik freskója került. Több nagyobb felújításon átesett építése óta. 1981-ben és 2000-ben, legutóbb pedig 2008-ban renoválták. Akkor Szent Borbála napján, egy december 4-ei szentmisén Erdő Péter bíboros áldotta meg a felújított templomot. A templom az évekkel korábban bezárt Dózsa György Általános Iskola épülete mellett áll. Közelében van a város legnagyobb köztere, a Jubileum tér, míg a helyi játszótértől egy út választja el. Falától mindössze néhány méterre áll a 2004-ben készített szénbányász emlékmű.
A bányászat 200 éves évfordulójára 1981-ben állítatta a DSZV az úgynevezett Aknatornyot a Kálvária domb tetején. A bányászjelkép stilizált kivilágítható vasszerkezetből készült. A Kálvária dombon 1928-ban állította fel a községi elöljáróság a kálvária stáció képeit, amelyeket 1996-ban a dorogi önkormányzat újított fel a dorogi községekkel karöltve. A stációk eredetileg a müncheni terrakotta műhely, felújításakor Árvai Ferenc szobrász és Végh Éva festő alkotásai, melyek vegyes technikával készültek (mészkő, tűzzománc).
Az 1926-ban Jávorka Mihály bányagondnok és a bányatársaság tervező-osztálya felügyeletével elkészült Mária-barlang több funkciót lát el: támfal, lépcső és kegyhely egyben. A Mária téri építmény az 1305-ös helyrajzi számú telken található. Gáthy Zoltánt névtelenül is irányítója volt a Mária-barlangnak is helyet adó, de vízelvezetési célokból tervezett és megépített támfalnak. Építtetője Dorog község volt, kivitelező Szente József. A falban elhelyezkedő névadó kegyhelyet Morva Izidor főjegyző állítatta. 1926-ban szentelték fel, végleges alakját 1928-ban nyerte el. 2006-ban a támfalat és a lépcsőt az eredeti állapotnak megfelelően állították helyre. A fal elé parkolót és ahhoz kapcsolódó úthálózatot építettek. Beton és kő szerkezetű építmény, mely főként támfal, másodlagosan gyalogos közlekedési lépcső szerepet tölt be. Az építmény külső megjelenését a ciklop mészkő burkolat és a műkő balusztrádos lépcső korlát határozza meg. A hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, szempontból jelentős alkotás. Az építmény felújítása során a modernizáción túl a legfőbb szempont, hogy minden eredeti formájában és anyaghasználatában, szépségében újuljon meg. A dorogi Mária-barlang a Villa utcáról (ma Ady Endre utca) érkező vízlefolyásokat felfogni hivatott, 1925-ben épült támfal, 1926 óta kegyhely. Morva Izidor főjegyző a családját elkerülő szerencsétlenség (merénylet) emlékére barlangot építtetett a falban, melyet1926-ban szenteltek fel. Végleges formáját az új kúttal és vízvezetékrendszerrel 1928-ban nyerte el. Építésének 80. évfordulóján,2006-ban került sor a teljes felújítására. Morva Izidor márványtábláján az alábbi szöveg olvasható: „ A Szűz Anya megoltalmazott 1926. augusztus 7-én 3 órakor
A török kor után betelepített németek már 1701-ben templomot készültek emelni Szent József tiszteletére. Az első fatornyos templom 1735-ben készült el. A mai barokk stílusú templom 1767-1775 között épült fel. Révay Antal püspök szentelte fel. 1967-68-ban seccoit Bardon Alfréd modern freskóra festette át. A templom különleges művészeti értékét képezi Haranghy Jenőnek az üvegablakai. A jeles művész Gáthy Zoltánnak, a város főépítészének ajánlására, Schmidt Sándor bányaigazgatónak a megbízásából hat üvegablakot tervez meg, amelyet ma is megcsodálhatunk. Jeles plébánosa volt Dorognak Grundl Ignác, aki egyházi feladatai mellett beírta nevét a botanika egyetemes történetébe is. Nevét születésének 200. évfordulóján felavatott emléktábla hirdeti a plébánia falán. A plébánia történetének része, hogy 1975-77 között káplán volt Dorogon dr. Erdő Péter, aki később bíboros, a Magyar Katolikus Egyház érseke lett. 2003-ban Dorog díszpolgárává választották. A Szent József templom előtti kereszt ismeretlen alkotó műve, mely 1824-ből származik. Vegyes technikával kőből és fémből készült az egyház megbízásából. A templom melletti kereszt vegyes technikával készült (márvány, fém), amely szintén ismeretlen alkotó műve. Állíttatta özv. Holdampf Albertné Halász Alojzia, a kisdedóvó alapítványtevője. Az 1701-es visitatio canonica számolt be arról, hogy a 120 hívőből álló plébánia közadakozásból templomot emel Dorogon Szent József tiszteletére. 1735-ben elkészült az első templom, egy fatornyos épület, melyet hamar kinőtt a község. A mai templom építését 1767-ben kezdték meg. 1775-re lett kész, és Révay Antal püspök szentelte fel. A huszadik század második felében többször is felújították. 1967-ben és '68-ban eredeti seccoit modern freskókra cserélték, majd 1976-ban és 1990-ben külsőleg renoválták. A hajó külső falán 1889-ből származó kőkereszt látható.
Dadon az első templom már 1333-ban állt. 1643-ban a teljesen elnéptelenedett faluba gróf Csáky László, a gesztesi vár ura református jobbágyokat hozott, és a használaton kívüli templomot a református hívek vették birtokba. A faluban 1718-ban nagy tűzvész pusztított. A tűz során az épületek, a templom, valamint a község jegyzőkönyvei és irományai is elpusztultak. A templomot 1735-re sikerült helyre hozni. A viszontagságok után a falu új földesura, gróf Eszterházy József 1747-48-ban katolikusokat telepített Dad faluba és az akkor érvényes "cuius regio, eius religio" (akié a föld, azé a vallás) elv alapján a reformátusok által használt templomot átadta a katolikus híveknek. 1771-ben a katolikus templom állaga annyira megromlott, hogy az összeomlás fenyegette. A mai, késő barokk stílusú templom az Eszterházy grófok híres építőmesterének, Fellner Jakabnak a nevéhez főződik, aki a településen több épületet is tervezet és építet. A katolikus templomot 1779-ben kezdték építeni, de csak a művész halála után, 1784-ben fejezték be. A templomot Szent István királyunk tiszteletére szentelték. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, tornyos templom, DK-i oldalához épült sekrestyével. Hajóját mindkét oldalon kő támpillérek támasztják. Hegyes gúlasisakkal fedett tornya a homlokzat előtt áll, melyet copf vázák díszítenek. Copf főoltárának képe: Szent István felajánlja Magyarországot Máriának, a háttérben Pannonhalma képe látható. Említésre méltóak 18. századi barokk padjai és 1780 körül készült copf stílusú szószéke. Orgonája 1908-ban készült (Rieger Orgonagyár). Fellner Jakab vezetésével és tervei szerint, 1764-ben épült a római katolikus plébániaház (barokk), boltozott szobákkal. Bővebben: www.dad.hu/sacra-velo
Dad településen a reformátusság története a 17.sz. közepén kezdődött, amikor a török pusztítások miatt lakatlanná vált faluba gróf Csáky László, gesztesi várúr református jobbágyokat telepített.Dad 1693-ban gróf Eszterházy Ferenc tulajdonába került, aki a hiányzó népességet katolikus jobbágyokkal pótolta. A Bécsből kiinduló rekatolizációs folyamat hatására gróf Eszterházy József országbíró 1747. november 7-én kelt oklevelében a templomot a katolikus gyülekezet birtokába jutatta, reformátusok számára pedig templom építéshez szükséges telket, és a munkálatokhoz építőanyagot biztosított. Az építkezést szigorú feltételekhez kötötte: csak 30 méterre az utcafronttól beljebb épülhetett, valamint nem lehetett nagyobb a réginél.Az 1748-as templomépületet kőből emelték és fazsindellyel fedték, egyszerű épület volt ((17.01m x 7.56m). A megépített „Isten házát" 1748-ban vették birtokba.Az első átalakítás lehetőségét II. József Türelmi Rendelete hozta, ami megfelelő anyagi feltételek esetén engedélyezi a templomépítést és a paptartást. Ekkor épült a torony és ehhez kapcsolódóan egy új bejárat is, valamint megnövelték a belmagasságot és az alapterületét is. Fennmaradt az egykori toronytető csúcsán álló fémzászló, amelyen a rozsdásodás ellenére is jól látható a dátum: 1786. Az eklézsia komoly beruházásai közé tartozott a három harang megvásárlása. A legnagyobb harangot az eklézsia csináltatta Győrben, és a következő öntött írás található rajta: "A Dadi Helvét Confession Lévő Ekklézsia tsináltatta tulajdon költségével. 1786." A középsőn szintén öntött betűkkel ez szerepel: "Amnia ad majorem Dei Gloriam. 1708. "ezen kívül van még rajta egy feszület, mely felett az : I.N.R.I.felirat áll.A legkisebb harangon metszett írás található: „Csonka Mihály, Baranya Mihály és Pál tsináltatták a magok költségükkel 1786."A szószék és karzat a 18. század végén készült, a keresztelőmedence 1888-ban. 1892-ben Széki Aladár került a dadi református gyülekezet élére, akinek az írányítása alatt 1893-ban a templom harmadízben is lényeges újításon esett át. aránytalanul alacsony falait 116 cm-rel magasabbra emelték. Ekkor a templom stukaterjét (nádazott gipszes mennyezeti vakolat) és tetőzetét, mely már leomlással fenyegetett kicserélték. A régi, alacsony ablakokat boltíves, díszes ablakokra cserélték. A szószéket és a karzatot újraaranyozták, és az eddig festetlen ülőhelyeket lefestették. Apadlózatot új téglákkal rakták le. A bejárat megkopott vörös márványkövétmárványküszöbökre cserélték. A fazsindely tetőzetet tatai hornyokcserépre cserélték, a tornyot pedig horgonylemezzel borították.A megújított templom karzatán orgonát (Angster József munkája) állítottak fel, melyet 1893 augusztusában orgonaszentelő örömünnepen avatott fel a gyülekezet.A külső északi hajófalon látható egy befalazott római sírkő darab.
A tervező mester nem ismert. Fellner Jakab építőmester 1747. októberében vette át a munkálatokat, feladata a sörház befejezése volt. Az épület boltozatait és tetőzetét már ő készítette. Elkészülte után a Sörház a funkciójának megfelelően működött. Az 1904. március 23-ai árverésen a dadi református egyház vette meg iskola és tanítólakás céljára. A nyár folyamán az átépítés megtörtént. Az addig kocsmaként használt teremből tantermet alakítottak ki, az épület utca felőli többi része lakásként állt a tanító rendelkezésére. A költségek csökkentése érdekében a bontási munkálatokban a zsellérség segédkezett, a gazdaközösség az építőanyag hordását vállalta el. Az ünnepélyes avatásra 1904. szeptember 25-én került sor. 1950. augusztus 16-án államosították az épületet. Az idők folyamán többször átalakították, bővítették. 1984-ben felújították. Megújult a homlokzat is, kibontották a tornaterem falain jól kirajzolódott boltíveket. Az épület a falu legszebb épülete lett. 2008 tavaszán, a kártalanítási törvény adta lehetőség révén az épület tulajdonjogát visszakérte a református egyház, azóta ismét református általános iskolaként funkcionál. Az öreg iskola külső felújítása pályázati forrásból 2010-ben valósult meg, így ismét régi pompájában tündökölhet településünk egyik legrégibb épülete. Az iskola belső homlokzatán Tóth B. László festőművész emléktáblája látható, melyet 1987. júniusában avattak fel.
ISTEN DICSŐSÉGÉRE ALAPÍTOTTA PERESZLÉNYI STVÁN VOLT DADI URADALMI BÉRLŐ 1847-BEN. KŐRE VÁLTOZTATTÁK ÉS MEGÚJÍTOTTÁK IFJ BROKES JÓZSEF BÉRLŐ, SZALAY PÁL PLÉBÁNOS 1876-BAN. A kőkereszt telekalakítások miatt egy magánkertbe került, majd ledőlt. 2010-ben az eredeti helyétől nem messze lett újra felállítva, a Bokod-Kisbér elágazás közötti területre. Sajnos az eredeti acél korpuszt 2012-ben ellopták, így ma ezt műanyag helyettesíti. A faluszéli kereszteket a faluból kivezető utak mentén a településen kívül helyezték el, amelyek védték a falut és köszöntötték az érkezőket, illetve a faluból elindulókat. Gonoszűző célzattal Magyarországon már a középkori évszázadokban is állítottak kőkereszteket, elsősorban útkereszteződések mellett. A keresztállítás szokása különösen a 18. századi, barokk időben vált igazán gyakorivá. A jobbágyfelszabadítás után a magyar parasztság anyagi ereje is gyarapodott ahhoz, hogy a kőkeresztek építésének költségeit viszonylag könnyen viselni tudja. A keresztállítás már önmagában is jellegzetes vallásos megnyilatkozás. Szabadtéri keresztjeink nagy részét nem az egyház állítatta, hanem a hívek fizették költségüket. Az egyház csak felszentelte, megáldotta az egyéni buzgóságból állított kereszteket. A keresztek helyei fontos pontok voltak a térképeken. Segítették a tájékozódást a tanyavilágban és szántóföldeken. Gyakran ezekről kapták nevüket az egyes tanyadűlők. A keresztek tisztelete általános volt a magyar nép körében. Az arra járó férfiak megemelték kalapjukat, míg a nők keresztet vetettek.
A gótikus templom az 1300-as években épült, majd barokk stílusba átépítették 1779-ben és 1801-ben. A gótikus eredetű templomot Kont Miklós nádor építettette az évtizedekkel korábban alapított pálos kolostorhoz. A templom szerkezetében építészeti érdekességet jelentenek a belső támfalak, a hajó fülkesoros megoldása. Mai formájában barokk. Értékei közé tartozik a szentély északi oldalfalában bizonyos Szentléleki Akácius Miklós reneszánsz sírköve 1516-ból, keresztelőkútja 1801-ből. Az elkészült templomot Demeter Ervin veszprémi püspök szentelte fel 1390-ben. 1543-ban a törökök teljesen elpusztították csatka házait, csupán a templomot hagyták épségben. Főoltárképe Schmidt József győri festőtől való. Szent István szobrának talpazata egy gótikus oszlopfő. Orgonáját Franz Josef Swoboda építette 1903-ban.Elérhetőség: Holubák Attila 2887 Ácsteszér, Kossuth L. u. 47/a. holubaka@hotmail.com , Tel: 06/20/8234249
A katolikus templom előtt álló keresztet a mellette sietve elhaladó csupán egy útszéli keresztnek véli. Pedig ez egy sírkő, annak a György Imre plébánosnak a sírköve, aki a mögötte lévő templomot befejezte és „berendezte”. Magas rangú kapcsolatai révén sikerült megnyernie Stephan Dorffmeistert, az akkor már neves művészt a templombelső kifestésére. Nagy tekintélyre tett szert, a hívek, a gróf és a környéken élők körében. Tiszteletből a templom elé (egyes feljegyzések szerint, a korábbi templom szentélyébe) temették. A süttői vagy tardosi vörös mészkőből (a környéken vörös márványnak nevezik remek faraghatósága és csiszolhatósága miatt) készült kereszt készítőjét nem ismerjük (feltehetően egy süttői kőfaragómester). Gazdag szimbólumokkal megkomponált mestermű. A hasáb alakú előoldalán a kiemelkedő tükörben, György Imre fohászát olvashatjuk. Ó IESUS! Fáradván engem kerestel: Kint halált ertemszenvedtel: Ennyi munkádra tekentsel! Nagy Asszonyom édes Anyám: SZENT FIADNÁL légy Pátronám: Igy lesz boldog minden orám. Nálatok nyugodgyék lelkem: Mégh Hozzátok föl vitetem. Amen. Felette, az ívesen kialakított lunettában a koponya mondanivalója, „Voltam mik vagytok, lesztek mi vagyok!” A szikla előtt a fejét oldalra hajtó, kezét melléhez szorító, felfelé tekintő Mária a könyörületesség megformálója. Őrködik az örök nyugalomra tért pora felett, tekintete szinte felvezet a keresztre feszítetthez, s a feltámadotthoz. A sziklából kiemelkedő kereszten lévő fémkorpusz a felette lévő INRI felirattal együtt, a XX. század elején készült, a megrongálódott helyett. A kereszt hátuljának vésete: György Imre bűnösnek Itt fekszik a teste Mond kérlek Istennél Nyugodjon a lelke. Elérhetőség: Császár, Kossuth u. 107. http://www.kemertektar.hu/hu/ertekek/kokereszt-299
A parkosított kert közepén, az utcavonaltól beljebb szabadon álló templom klasszicizáló, késő barokk stílusú építmény, egyenes záródású ablakokkal. A templom egyhajós, téglalap alaprajzú, kontyolt nyeregtetővel.A Kisfaludy S. u. 31. sz. alatt található.Berendezése, amely copf elemeket tartalmaz: karzat, padok, Mózes-székek, szószék, vörös márvány úrasztala és keresztelőkút.A templombelső meghatározó színe a fehér és az arany, amely mind a szószék, mind a padok, mind pedig a Mózes szék és a 3 oldali fakarzat színezésében visszatér, egységessé téve így a teljes belső berendezést.A jelenlegi templom fundamentumát Fellner Jakab tatai kőmíves mester tette le 1748. május 15-én, a tetőzetet, a kart, és az egyéb famunkákat Traner Lénárt készítette. A sok átalakítást, bővítést követően a templom a mai formáját 1798-ban nyerte el.Templomunk szerény ékessége az orgona, amely Szalai Gyula orgona építő munkáját dicséri, amely természetesen az évek folyamán felújításra került, és a két manuálos hangszert elektromos orgonává alakították.A templomban helyet kapott Pálóczi Horváth Ádám költő és népdalgyűjtő emléktáblája is, aki 1760-82-ig élt a császári gyülekezetben Pálóczi Horváth György császári lelkész gyermekeként.Ugyancsak emléktábla hirdeti, hogy a gályarabságban meghalt Szilvási István a gyülekezet hitvalló-mártír prédikátora volt.Nyitva tartás: előzetes egyeztetés szerint. Elérhetőség: Juhász Róbert lelkipásztor 06/30-6803015
A közel 500 m2 külső alapterű császári Szent Péter és Szent Pál apostoloknak felszentelt templom a település főutcáján, a Kossuth u. 107. az alatt található. A 36 méter magas épület uralja a település igényesen kialakított, szökőkúttal, parkkal, szoborral bíró faluközpontját.A közelmúltban felújított épület már 50 éve műemlék. A 250 éves épület Fellner Jakab tervei alapján épült .A teljes templombelső, a mennyezeti freskók, és az oltárképek, Stephan Dorffmeister művész munkája. (2009-ben az oltárképeket elrabolták, a nyomozók 5 éves kitartó munkával elfogták a bűnözőket, a festmények megkerültek, restaurálás után eredeti szépségükben pompáznak újra a helyükön)Figyelemre méltó az 1793-ban Johann Georg Mess mester által készített áldozórács, valamint a korabeli templomból származó egy fatömbből kifaragott feltámadási gyertyatartó.Különleges ékesség a bárka alakú szószék, mely Európában is ritka kincs. http://www.kemertektar.hu/hu/ertekek/szent-peter-es-pal-romai-katolikus-templom Nyitva tartás: előzetes egyeztetés szerint - elérhetőség: Író Sándor plébános:06/20-4200447