A vészkorszak 70. évfordulóján, 2015-ben holokauszt-emlékművet adtak át Mosonmagyaróváron. Lebó Ferenc szobrász alkotása a zsidó temető mellett kialakított Shalom emlékparkban áll. GPS koordináták:47.864345, 17.279039 Mosoni Mihály utca
Moson vármegye első középiskolájában 1739-ben itt indult meg az oktatás. Az iskola államosításáig (1948) piarista atyák tanították város és a környék ifjúságát. Négy évtized kényszerű szünet után, 1994-től az oktatás ismét a kegyesrendiek vezetése alatt zajlik. A kápolnát a rendalapító Kalazanci Szent József tiszteletére szentelték fel. Az oltárképen a gyermekek mellett ott szorgoskodik egy angyal és a rendalapító. A festmény a piaristák jelmondatára utal: „a pedagógusok szolgálata a gyermekekért angyal-szerep".
A város részévé vált Lucsony község egykori főutcáján álló kápolnát 1713-ban építették. A Szent Fábián, Rókus, Sebestyén és Rozália tiszteletére szentelt, Szent Anna titulusú kápolnát a lucsonyiak a pestisjárvány alatt tett fogadalmuk beváltásaként emelték. Az egyszerű, nyeregtetős épület homlokzatát fa harangtorony koronázza. A bejárata feletti kis fülkében a Szeplőtelen Fogantatás (Immaculata) Mária-szobra áll. Belső terében szép barokk oltár található, közepén a gyermek Máriát oktató Szent Anna szobrával. Alattuk a sírjában fekvő Szent Rozália fekszik.
A háromszög alakú terén álló kápolnát a mosoni polgárok Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére emelték, valószínűleg az 1713-as pestis idején tett fogadalmukat teljesítve. A 18. század második felében kibővítették, ekkor készült az oltára is. Homlokzata fölé fából ácsolt tornyot építettek. A kápolna az 1902-1903-as renoválás keretében új, falazott tornyot kapott. A századforduló táján készülhettek a színes üvegablakok is: a hajóba ornamentális díszűek kerültek, a szentélyt egy-egy harsonát fújó angyalt ábrázoló üvegképpel ékesítették. A főhomlokzat falfülkéiben a II. világháborús hősök táblára vésett névsora olvasható. A kápolna ellopott barokk oltárképe helyére 2001-ben új, Szent Rozáliát ábrázoló festmény került.
A 13. században Szent Adorján tiszteletére emelt templomot a 15. században gótikus stílusban építettek át. Ezt a kis templomot a 16. század közepétől a protestánsok, majd 1619-től ismét a katolikusok használták, ekkor kapta a Szent Gotthárd titulust. Ennek helyén egy új, nagyobb templomot emeltek, amelyet 1668-ban szenteltek fel. Főoltárán Szent Gotthárd mellett Mária, a Rózsafüzér Királynőjének szobra is helyet kapott, amelyet hamarosan kegyszoborként tiszteltek. 1771 és 1777 között újabb átalakítás történt. Az átépített szentély főoltárának középpontjába a régi főoltár Mária-szobra került. Freskók nemcsak a boltozatokra kerültek, hanem a mellékoltárokat is falképek helyettesítik. A színes üvegablakok 1902-ben és 1907-ben készültek. 1934-ben alakították ki az altemplomban a Habsburg-család óvári ágának kriptáját, ahol Frigyes főherceg és felesége, Croy Izabella érckoporsóit helyezték el.
A reformáció után a mosoni templom a kálvinistáké lett, de a 17. század végén visszakerült a katolikusokhoz. A jelenlegi barokk plébániatemplomot új helyen építették fel, 1757-ben. Ekkor a régi templom védőszentje, Gotthárd mellett Nepomuki János, a 18. század egyik legnépszerűbb szentje, lett a templom pátronusa. A szentély boltozatán eredetileg Nepomuki Szent János és Szent Gotthárd apoteózisát ábrázolták. Az 1770-es években festett freskók ma a Hansági Múzeumban láthatók. A hajó boltozatait 1938-ban festették ki, viszont az 1995-ös felújítás során a szentélybe teljesen új kompozíció került. A templom színes üvegablakai 1891-92-ben készültek. A barokk főoltár oszlopos, baldachinkupolás építmény, amely Mariazell kegyoltárának mása. A Szent Józsefnek és Nepomuki Szent Jánosnak állított mellékoltárok 1770-ben készültek. A templom legfiatalabb képi ábrázolása a zománcképekből álló keresztút-stációk. A főhomlokzat 1913-as neobarokk megújításakor kerültek az addig üresen álló fülkékbe Szent Vendel és Szent Flórián szobrai.