Komárom-Esztergom megye

Kategória : Ácsteszér

Talapzatos kőfeszület

Kategória : Ácsteszér

A Szent Márton Római Katalikus Templom kertjében található emlék. A keresztet 1885-ben emelték fel.Elérhetőség: Holubák Attila 2887 Ácsteszér, Kossuth L. u. 47/a. holubaka@hotmail.com , Tel: 06/20/8234249

Kategória : Ácsteszér

Szent Márton Római Katolikus Templom

Kategória : Ácsteszér

A település plébániáját 1785-ben alapították. Első plébánosa Francsics Paszkál volt. A község központjában álló műemlék jellegű, késő barokk stílusú katolikus templom 1792-1794 között épült. Védőszentjének, Szent Mártonnak a szobra a XIX. században készült. A Jézusszíve főoltáron Szent Sebestyén, Szent Vendel és Szent Flórián szobra mellett látható. A templomot 1832-ben, a század végén és 1972- ben restaurálták. Elérhetőség: Holubák Attila 2887 Ácsteszér, Kossuth L. u. 47/a. holubaka@hotmail.com , Tel: 06/20/8234249

Kategória : Vértessomló

Sarlós Boldogasszony templom

Kategória : Vértessomló

A község legfontosabb nevezetessége a huszártornyú római katolikus kegytemplom, amely műemléki védelem alatt áll. Vértessomló templomát az Esterházyak idején egy düledező erdőszéli kápolna romjait felhasználva építették 1735 és 1738 között. Az egységes szerkezetű barokk templom 1875-ben jött létre. A templombelsőt a tatai Schweiger Antal szobrai díszítik, oltárképe a bécsi kapucinusok által őrzött Mária kegykép másolata. Ennek a kegyképnek köszönhető, hogy a templom búcsújáró hely lett. Ma is sok zarándok látogat Vértessomlóra, vigaszt keresve Máriánál. Vértessomlón legendák élnek arról, miért áll a templom a településen kívül, s miként került a kegykép ide. Az idősek azt mesélték, hogy egy pásztor találta meg a Szűzanya festményét egy fára akasztva, és sajnálta ott hagyni. Így bevitte a faluba a kápolnába. Másnap ismét a megszokott útvonalon terelgette a nyáját, s nagyon elcsodálkozott, mikor a képet újból a fán látta. Megint leemelte, és bevitte a községbe. Mindez harmincszor is megtörtént, ezért megfogadták, hogy a fa közelében kell templomot emelni a képnek. De valószínűsíthetően 1736-ban Fahrer Krisztina polgárasszony festtette meg a bécsi kapucinusok templomában lévő, Kisdedét tejével tápláló Szűzanya kegyképének másolatát. Ezt az eredetihez érintette, s az óvári kapucinusoknak ajándékozta. Onnan hozta magával ezt a képet András páter vértessomlói remeteségébe. Máriának, a Szorongatottak vigaszának búcsújáróhelye. Főbúcsú: 07.02. További információ: Római Katolikus Plébánia2823 Vértessomló, Rákóczi u. 48.Tel.: 34/493-120

Kategória : Nagyigmánd

Szent Mihály templom

Kategória : Nagyigmánd

Egy pápai bullában olvasható, hogy már 1102-ben Szűz Mária tiszteletére templomot szenteltek Wigmándon. A ma is látható templom 1746 előtt épült. A hozzátartozó Plébánia házat 1749-ben, Fellner Jakab tervei alapján építették. A templomot később, 1775-77-ben építették át Esterházy gróf megbízásából. Az átalakítást szintén Fellner tervei alapján végezték. A templom barokk stílusú épület. A homlokzat középtengelyében helyezkedik el a kapu, fölötte kőtábla az újjáépítés időpontjával. A kőtábla fölött az Esterházyak kőcímere található. A templom belső tere egyhajós tér, amely három részre tagozódik. Érdekessége, hogy az oltárképek és a freskók mind eredetiek. A főoltár Guidó Reni olasz festőművész alkotásának a másolata. Szent Mihály főangyalt ábrázolja, aki a jó angyalok vezére. Bátorságával és erejével legyőzte a sátánt. Ő a templom védőszentje. Címe: 2942 Nagyigmánd, Bercsényi Miklós u. 1.Búcsú: 09.29. További információ: Plébánia:2942 Nagyigmánd, Mansbarth u. 2.+36-34/356-589http://nagyigmandiplebania.mlap.hu

Kategória : Csatka

Szentkút

Kategória : Csatka

Szentkút, Csatkától kb. 1 km-re fekszik egy völgyben. Kápolnáját báró Fiáth Ferencné építtette 1862-ben. A kegykápolnában történt imameghallgatások, csodás gyógyulások emlékei a falakon elhelyezett hálatáblák. Feljegyzések szerint, Meizler Vilmos vakságából gyógyult meg, pillanatok alatt nyerte vissza látását a kegyhelyen, 1792-ben. A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak. Évszázadokon keresztül tömegek zarándokoltak az Irgalmasság Anyjához, míg 1962-ben a veszprémi püspökség hivatalosan is elismerte zarándokhelyként. Több ezer ember keresi fel a gyógyító erejű forrást, hogy lelket tisztító vizéből igyon, s benne arcát megmossa, és hogy az egymást követő szentmiséken áldást kérjen magára és hozzátartozóira. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan érkeznek a Felvidékről, Délvidékről és Erdélyből is. A szentmiséket a magyaron kívül német- és cigány nyelven is tartják. Az imádkozó Szent Szűz búcsújáróhelye. Címe: Csatka - Szentkút Búcsú: 09.08. További információ: Holubák Attila2887 Ácsteszér, Kossuth L. u. 47/a.06/20/8234249holubaka@hotmail.com

Kategória : Császár

Szent Péter és Pál templom

Kategória : Császár

A közel 500 m2 külső alapterű császári Szent Péter és Szent Pál apostoloknak felszentelt templom a település főutcáján, a Kossuth u. 107. az alatt található. A 36 méter magas épület uralja a település igényesen kialakított, szökőkúttal, parkkal, szoborral bíró faluközpontját. A műemlék épület egy XII. század elején emelt templom helyén áll, feltehetően Fellner Jakab tervei alapján készült az 1770-es években. A teljes templombelső, a mennyezeti freskók, és az oltárképek, Stephan Dorffmeister művész munkája. Figyelemre méltó az 1793-ban Johann Georg Mess mester által készített áldozórács, valamint az egy fatömbből kifaragott feltámadási gyertyatartó. Különleges ékesség a bárka alakú szószék, mely Európában is ritka kincs. Címe: Császár, Kossuth u. 107. További információ: Író Sándor plébános 06/20-4200447

Kategória : Vértesszentkereszt

Bencés Apátság

Kategória : Vértesszentkereszt

Mívesen faragott kövei igazi művészettörténeti csemegeként szolgálnak a román kor és a kora gótika építészeti emlékeit keresőknek. A Vértes erdőrengetegében vélhetően már a bencés szerzetesek megjelenése előtt, korai templom állt, amely mellett csaknem kilencszáz évvel ezelőtt bencés kolostort és templomot építettek. A monostor alapítása ismeretlen, azonban 1146-ban már szerzetesek éltek itt. Az építkezéseket II. Ugrin püspök kezdte el a XII. század végén, és örököse, I. Miklós ispán fejezte be a XIII. század első negyedében. A XIII. században a korai épületegyüttestől délre hatalmas méretű, gazdag szobrászati díszítésű háromhajós, keletelt, bazilikális elrendezésű román kori templom épült. Károly Róbert uralkodása idején a vidék királyi tulajdonba került, kedvelt vadászterületévé vált. Azokra az időkre tehető az apátság fénykora, amikor a kegyurai az uralkodók voltak. Ezt követően az épületegyüttes többször cserélt gazdát, fenntartását azonban elhanyagolták. 1478-ban Mátyás király folyamodik IV. Sixtus pápához, hogy „az olyannyira elpusztult, hogy szinte földszínig rom (apátságot) a Fehérvár város falain kívül levő, Szent Margit tiszteletére emelt dominikánus kolostorba bekebelezhesse". Ez 1478-ban meg is történt, s az apátság Vérteskeresztúr néven került be a domonkos rend regisztrációs könyvébe. A török hódítás idején a kolostor szerzetesei is elmenekültek, az apátság lakatlanná vált. 1800-as évektől az apátság köveinek zömét a közelben épülő templomokhoz, malom- és gátépítésekhez hordták el. Számos faragványt a csákvári emlékműbe és a tatai műromba építették be. Cím: Oroszlány - VértesszentkeresztGPS koordináták: É:47.4437626799, K:18.2712829113 További információ: +36/20/544-3074, +36/30/600-1293www.vertesszentkereszt.orgNyitva tartás: előzetes bejelentkezéssel, kizárólag vezetéssel tekinthető meg.

Kategória : Oroszlány-Majk

Kamalduli Remeteség

Kategória : Oroszlány-Majk

Oroszlány közelében, Majkon található, az erdőkkel és tavakkal körülölelt, Kamalduli Remeteség, ez az Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes, amely tizenhét cellaházból, a templomtoronyból és kolostorból áll. 1733-ban Esterházy József alapította a remeteséget, melynek 1200 holdas pusztát, tavakat és malmokat is adományozott. A Rákóczi-szabadságharcot lezáró, 1711-es szatmári békét követően, a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége a hallgatás szimbólumaként adományokból épült. Az épületegyüttest az osztrák Franz Anton Pilgram tervezte. A templom alapjait 1753-ban tették le, és az alapkővel együtt a hallgatás jelképeként egy halat is elhelyeztek. Az építkezés 1770-ben fejeződött be, azonban az eredetileg tervezett húsz remetelakból csak tizenhét készült el. A házak Rákóczihoz hű, magyar arisztokrata családok adományaiból épültek, amelyet azok főhomlokzatán elhelyezett címerük jelez. 1810 nyarán egy villámcsapás következtében a Szent Jánosnak szentelt templom tetőszerkezete leégett. Részben az oroszlányi evangélikusok, részben Esterházy Károly csákvári kastélyának bővítéséhez szállíttatták el a köveket. A torony egyik oldalán, a sekrestye boltozatcsonkján még ma is látható freskótöredék. A II. világháborúban jelentős károkat szenvedett. A háborút követően az épületegyüttes kórházként működött, majd az államosítás után középiskola és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé. Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság, 1993-ban állították helyre a templomtorony alsó részét, a modern toronyóra 1992-ben került ide. 2016-ban megtörtént a kolostorépület teljes szerkezeti és külső helyreállítása, a pince, a földszint, valamint a gyógynövénypadlás felújítása és műemléki rekonstrukciója. Emellett megújult a Foresteria épületének belső díszudvara, és restaurálták az egykori refektórium különleges freskóit. Az épületegyüttes felújítása részekre bontva napjainkban is zajlik, de a munkálatok mellett látogatható. Címe: 2890 Oroszlány-Majkpuszta További információ: +36 34 560-690www.majk.huNyitva tartás: hétfő kivételével naponta 10-18 között, kizárólag tárlatvezetéssel óránként tekinthető meg.

Kategória : Kecskéd

Szent Anna templom

Kategória : Kecskéd

A Fő utcán elhelyezkedő műemlék templom az Esterházy család építésze, Fellner Jakab tervei alapján épült. Kecskéd akkoriban a gesztesi uradalomhoz tartozott. Az 1860-as években emelt egytornyú barokk templomot Szent Anna tiszteletére szentelték fel. Érdekességei közé tartozik, hogy a közeli Majki Kamalduli Remeteségből két díszes ereklyetartót őriznek itt. A homlokzata díszes, a padozata égetett tégla, a szószék tölgyfából, az oltár márványból készült. A 43 m magas torony három harangja Seltenhofer Frigyes mester soproni gyárából került ki 1922-ben. Cím: 2852 Kecskéd, Fő u. 8. További információ: 2840 Oroszlány, Haraszthegyi út 11.(34) 362 606http://www.munkasszentjozsef.hu

Kategória : Vértesszőlős

Kisboldogasszony templom

Kategória : Vértesszőlős

Vértesszőlős temploma –amely Jankovics Nepomuki János krónikája szerint 1671-ben épült. Tornyot csak később építettek hozzá, 1751-ben. A templomot 1792-ben szentelték fel a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére, melyhez gróf Esterházy Ferenctől miseruhát is kapott a templom, amit még ma is őriznek. A szószék és a jelenleg a kereszthajó jobb oldalán található barokk Mária oltár a feloszlatott kamalduli szerzetesek majki templomából került Vértesszőlősre. Az orgonát Sachs János, komáromi orgonaépítő készítette 1844-ben. 1955-ben a karzat alatt az arra vezető lépcsőfeljáróval szemben a Mária-tisztelő vértesszőlősi hívek egy lourdes-i barlangot építettek, helyben bányászott mészkőből. 1968-ban Samodai József festőművész megfestette az új főoltár sekkót. A régi oltárkép, mely 1870-ben készült Bécsben, a szentély oldalfalán ma is megtekinthető. Cím: 2837 Vértesszőlős, Templom u. 49. További információ: 06-30/339-8612 A templom megtekinthető csoportoknak, előzetes telefonos egyeztetéssel: Nagy Tibor 34/379-209 vagyZachara Norbert 34/379-191 és 30/276-8557

Kategória : Dunaalmás

Református templom

Kategória : Dunaalmás

Dunaalmásnak jelentős egyháztörténeti múltja van. 1216-ban Szent László tiszteletére Almáson templom és bencés kolostor épült. A bencések a török közeledtével elhagyták templomaikat és kolostoraikat. 1517 október 31-én Luther Márton Wittenbergben közzétett 95 tételével kezdetét vette a reformáció. Ezt követően megkezdődött a fiatalok beiratkozása a wittenbergi Egyetemre. Almáson a reformáció gyors elterjedésében az is szerepet játszott, hogy a külföldön tanuló diákok többségének hazafelé vezető útja az almási révátkelőn vezetett. Kb. 1550 körül a betelepült református családok a romos templomot kijavították, és birtokba vették. A mai templom a régi helyén 1894-ben, eklektikus stílusban épült. Barokk kupolája a II. világháború idején elpusztult, amit 1988-ban állítottak helyre. A templom kertjében van a zsitvatoroki béke és a II. világháború áldozatainak emlékműve. Címe: 2545 Dunaalmás, Almási út 78. További információ: Valkiné Gúthy Éva +36-34-450-464

Kategória : Neszmély

Református templom

Kategória : Neszmély

Főút mellett, részben lőréses körítőfallal övezett kertben, a szabadon álló, keletelt templom alapja a XIV. században épült és az évtizedek során tovább bővítették, alakítottak. Az egyhajós templom, nyugati homlokzata előtt torony található, a poligonális szentélyzáródás felett pedig kontyolt nyeregtetővel. A szentélyen gótikus ablaknyílások és támpillérek, az északi homlokzaton gótikus boltozat részletei láthatók. A hajó síkmennyezetes és a nyugati oldalon öntöttvas oszlopokkal alátámasztott karzat fedezhető fel. A körítőfal részben középkori eredetű. A templomkert ékei a római kori sírkőtöredékek és a gótikus faragványok. A templomból került a tatai múzeumba az ún. "neszmélyi fej", amely a középkori kapu eleme lehetett, az áthidalás vállánál gyámkőként volt elhelyezve, a feltételezések szerint talán a templom építészét ábrázolja. Címe: Neszmély Fő u. 171., Mosó köz 1. További információ: +36 34-451-771

Kategória : Lábatlan

Református templom

Kategória : Lábatlan

A műemléki védelem alatt álló református templom egy Árpád-kori eredetű templom helyén épült a 14-15. században. A támpilléres tornyot 1788-ban építették a homlokzathoz, 1894-ben neogótizálták, a középkori részek jelentős elbontásával, ekkor épült a torony északkeleti oldalán található toldaléképítmény is. 1997-ben és 2000-ben felújításra került. A 2000-ben folytatott kutatás során egy vélhetően 14. század előtti templom falsarkát tárták fel. Külső homlokzata 2017-ben újult meg. A templom egy domb tetején, szabadon áll, keletelt, egyhajós, poligonális szentélyzáródású. Nyugati homlokzata előtt, támpillérekkel megerősített torony található, a szentély felett pedig kontyolt nyeregtető. A hajó fala a keleti oldalon párkánymagasságig középkori eredetű. A szentélyen és a déli oldalon támpillérek, gótikus ablakok és kapu, a szentély északi oldalán pedig gótikus sekrestyeajtó található. A belső tér síkmennyezetes, a hajó bejárati oldalán fakarzat látható. Berendezési között megtalálható 1825-ben készült úrasztala, valamint egy 1887-ben készített keresztelőmedence is. A templombelső, faberendezése 1873-ból származik. Címe: Lábatlan, Dózsa György út 112. További információk: 33/361-585

Kategória : Péliföldszentkereszt

Szent Kereszt templom

Kategória : Péliföldszentkereszt

A terület már az 1300-as évektől egyházi birtok volt, a ma is látható templom 1735-ben épült barokk stílusban. Az 1700-as évek második felében kolostor készült a nazarénusoknak, majd két alkalommal rövid ideig a pálos rend telepedett le itt. 1913-tól a kegyhelyet Don Bosco Szalézi Társasága vette át, ami a kegyhely életébe állandóságot és felvirágzást hozott. 1950-ben államosították, de 1992-ben visszakapta a szalézi rend. A 2014-ben felújított Szent Kereszt ereklyét őrző kegytemplom a hét minden napján szentmisével várja a híveket. A templom érdekességei a Szent Vendel Kápolna, valamint a hétfájdalmú Szűz eseményeit megjelenítő üvegablakok. A terület különlegességei a XVIII. században épült Kálvária-szoborcsoport, melynek minden stációja más-más stílusban került kialakításra, valamint a Lourdes-i barlang. Jelentős vallástörténeti emlékei miatt a zarándokok kedvelt helyszíne. Érinti a mintegy 1400 km-es, Máriacelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezető Mária Út és a Mátraverebély-Szentkút-Máriacellt összekötő 940 km-es Via Margaritarum, vagyis a Gyöngyök Útja. Szent Kereszt tiszteletének búcsújáróhelye. Szolgáltatások: szentmisék, szálláshely, rendezvények, ajándékbolt, kávézó, Országos Kéktúra pecsételőhely, Gerecse Natúrpark Látogatóközpont (fejlesztés alatt!) Címe: Bajót – Péliföldszentkereszt További információk: 2533 Bajót-Péliföldszentkereszt, Pf. 3+36-33/506-340, +36-20/235-9006szentkereszt@szaleziak.huhttp://szentkereszt.szaleziak.hu/

Szent Kereszt Pálos kolostor és templom romjai

A Magyar Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású középkori szerzetesrend. Özséb esztergomi kanonok, a rend későbbi megalapítója gyakran találkozott a pilisben élő remetékkel 1246-ban lemondott javadalmairól, és érseki engedéllyel ő is a Pilisbe vonult. Ott, összefogta a remetéket és közösen Remete Szent Pált tették meg a létrehozott „Első Remete Szent Pál testvérei” elnevezésű szerzetesrendjük patrónusának. Templomot építettek és kolostort alapítottak a Szent Kereszt tiszteletére a korábbi remetebarlangok alá. A 26 m hosszú gótikus templom 8 m széles volt. A templomot és a monostort széles kerítőfal vette körül, a temetkezés a templomban történt. Rend központja 1250-1304-ig Klastrompuszta volt. Hagyományosan minden év szeptember közepén a kolostor templomának romjain az alapítókra emlékező szentmisét tartanak. Ilyenkor az egykori kolostorrom újra a Pálos rend központjává válik, hiszen az ország minden részéből érkeznek látogatók, és emlékeznek az alapítókra.

Kategória : Esztergom

Szent-Mihály templom - Esztergom

Kategória : Esztergom

A helyiek által Rác templomnak nevezett építmény a város főutcáját ékesítő műemlék. Az 1910-ig szerb ortodox, jelenleg görög-katolikus templom helyén egykor johannita ispotály, majd néhány kisebb templom állt. Az 1700-as években a rácok építettek új kőtemplomot Szent Mihály és Szent Gábor arkangyal tiszteletére. A barokk stílusú templom homlokzati tornyos, egyhajós épület, mely az utca vonalától beljebb található. Az ikonokat 16-17. századi balkáni és bizánci stílusúak az Apostol-fríz 1740 körül készült. Miután a szerb lakosság kihalt Esztergomban a templom berendezési tárgyai és ritka úgynevezett alacsony-ikonosztázionja szentendrei Szerb Egyházművészeti és Tudományos Gyűjteménybe került. Az épületegyüttes 2000-ben került a Görög Katolikus Egyházhoz, azóta szépen felújították. A templom mellett XVIII. századi síremlékek és keresztek állnak. Az alagsorban megtekinthetőek a johanniták egykori templomának maradványai. Címe: 2500 Esztergom, Kossuth u. 60.Búcsú: 11.08. További információk:33/631-681, 30/3166345kapcsolat@gorkatesztergom.hu

Kategória : Esztergom

Szent Péter és Szent Pál plébániatemplom (Belvárosi plébániatemplom)

Kategória : Esztergom

Az Öregtemplomnak is nevezett egytornyú templom 1757-62 között épült. Páratlanul szép tölgyfa kapuja és padjainak faragása. A bazilika után ez Esztergom második legnagyobb temploma, a megyében pedig a harmadik legnagyobb. Tornya 70 m magas. Ősének a Szent Péter plébánia tekinthető, amelyről már 1294-ben történik említés. 1756-ban Oratsek Ignác budai építőmestert bízzák meg a ma is álló templom építésével. Barkóczy Ferenc hercegprímás 1762-ben szentelte fel a hatalmas, műemlék, barokk templomot. A mintegy 990 m2 alapterületű építmény a város jelentős vallási eseményeinek színtere volt. Berendezése az idők folyamán folyamatosan gazdagszik. A főoltárkép, Vaszary János műve. A templom kerítésfalában elhelyezett Nepomuki Szent János-szobor XVIII. századból származó műemlék. A műemlék jellegű működött rövid ideig káplánként Prohászka Ottokár. A plébánián lehetőség van zarándokszállás igénybevételére. Címe: 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 12. További Információ:Plébánia 2500 Esztergom, IV. Béla király u. 3.20/775-2841, 33/898-124sztpeterespal@egomnet.huhttp://belvarosiesztergom.hu

Kategória : Esztergom

Esztergomi Ferences (Szent Anna) templom

Kategória : Esztergom

A Szent Anna templom és kolostor a város legkorábbi barokk építészeti műemléke. A ferences templom részben a középkori Segítő Szűz Máriáról elnevezett korábbi templom maradványaira épült. Assisi Szent Ferenc halála előtt, még az 1220-as években jelentek meg a ferences szerzetesek Esztergomban. A számukra épített templomban temették el IV. Béla királyt. A korábban elpusztult létesítmény helyett épülő új, ma is látható templom, építési munkálatai 1700-ban kezdődtek, mai formáját azonban csak 1886-ban megépült tornyával nyerte el. A homlokzaton három szent szobrát találjuk szoborfülkékben: Assisi Szent Ferenc, Szent Anna a gyermek Máriával, Paduai Szent Antal. A templom teljes felújítására 1989-1990-ben került sor a rendház 1999-ig folyamatos bővítésen és felújításon esett át. Ez utóbbi épületében a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium és Kollégium működik. Címe: 2500 Esztergom, Bottyán J. u. 10.Búcsú: 06.26.Szentségimádás: 03.28. és 12.07. További információk:Plébánia 2500 Esztergom, Bottyán János u. 10.(33) 510-290, 414-300/124esztergom-lelk@ofm.huhttp://franka-egom.ofm.hu

Kategória : Esztergom

Becket Szent Tamás-Kápolna (Fájdalmas Szűz kápolna)

Kategória : Esztergom

Esztergom egyik városrésze Szenttamás, amely 1895 előtt önálló nagyközség volt, Becket Tamás canterbury-i érsekről kapta nevét. A régi Esztergomtól északra fekvő Szent Tamás-hegy lábánál fakadó termálforrásokra alapította Antiochiai Anna királyné azt a fürdőt, amely feltehetőleg hazánk első közfürdője volt. A Szent Tamás-hegy tetején álló kápolnához barokk stílusú kálvária vezet. A hat állomású stáció építményei színezett, kőből faragott domborműveket és színezett faszobrokat tartalmaznak. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban. A 41 m2 alapterületű kápolnát, amelyben elhelyezték Becket Szent Tamás ereklyéjét, Benyovszky János címzetes püspök, kanonok építtette a Fájdalmas Szűz tiszteletére. A fapilléres, téglalap alaprajzú, háromszögletű boltozatú kápolna kis homlokzati toronnyal rendelkezik. Az előtte látható műemlék jellegű kálvária szoborcsoport 1781-ből való, a bazilika építése előtt a Várhegyen állt. Címe: Esztergom-SzenttamáshegyBúcsú: 09.15. További információk:Plébánia 2500 Esztergom, Mindszenty tér 3.33/413-878vizivaros@egomnet.hu

Kategória : Esztergom

Esztergom-Vízivárosi Loyolai Szent Ignác plébániatemplom

Kategória : Esztergom

A Vízivárosi plébániatemplom a Mindszenty téren, a Víziváros főterén található, a prímási palota szomszédságában. 1820 és1856 között ideiglenes főszékesegyházként működött a jezsuiták által az 1700-as évek első felében Loyolai Szent Ignác tiszteletére emelt barokk templom. A műemlék templom jelentős emléke az olasz eredetű magyar barokk építészetnek. Az előre ívelt homlokzatot két torony fogja közre és Loyolai Szent Ignác szobra látható a törtívű oromzat csúcsán. A templom egyhajós, alapterülete 399 m², a hajó és a szentély csehsüveg boltozatú. Főoltárképe 1737-ből származik és Martino Altomonte alkotása, Szent Ignác megdicsőülését és csodáit mutatja be. A templom bejáratával szemben álló, műemlék Mária-szobor 1740-ben készült az előző évi pestis emlékére. Címe: 2500 Esztergom, Mindszenty tér 1.Búcsú: 06.31.Szentségimádás: 01.06. és 08.10. További információk:Plébánia: 2500 Esztergom, Mindszenty tér 3.33/413-878vizivaros@egomnet.hu