A kápolnát elsősorban a hercegi család használta, de amíg Eszterházán nem volt önálló lelkészség, a falu lakói is ide jártak szentmisére. A kápolna a kastély épülettömbjében található. A díszudvarról, a hercegi lakosztályból és a fejedelmi traktusból egyaránt megközelíthető. Ovális alakú, márványborítású teréhez az emeleten és a földszinten is karzatok csatlakoznak. A mennyezetfreskón Szent István felajánlja az országot Szűz Máriának (alkotója Joseph Ignatz Mildorfer). A stukkó kereteket Johann Michael Reiff formázta. Az eredeti oltárkép Páduai Szent Antalt ábrázolta, amely 1945 körül elpusztult. A jelenlegi oltárkép Jézus égi küldetését örökíti meg (Félix Leicher munkája). A földszintről nyílik a sekrestye és az orgonaszoba, az emeleten van a hercegi oratórium és az énekkar számára szolgáló helyiség. A kápolna a kastély látogatási rendjéhez igazodóan tekinthető meg.
Süttör 12. századi első temploma alapjait a falu határában levő Jakabszigeten találták meg 1906-ban. Valószínűleg a Fertő áradásai miatt kellett elhagyni a területet. A barokk templom 1732-ben épült, a mai templom helyén. Ezt 1889-ben lebontották, és még abban az évben újat emeltek. A bécsi Zatzka Lajos tervezte épület az észak-német gót templomok mintájára készült. Homlokzatának közepén magas torony ugrik előre, sarkain egy-egy huszártorony áll. A három kapu feletti mezőket mozaikképek (Mária, Jézus, József) ékesítik. A József-kapu melletti márványtábla a süttöri születésű Mentes Mihály (1891-1960) pap-költőnek állít emléket. Ő írta például az „Isten hazánkért térdelünk elődbe” kezdetű ének szövegét is. A templom neogót berendezése 1889-ben készült. A főoltáron Szent András és az Árpád-házi szent királyok szobrai állnak. A mellékoltárokat Jézus Szíve és a Szűzanya tiszteletére emelték. Az orgona 1935-ben budapesti Rieger-gyárban készült. Az oldalfalak és a mennyezet képein ábrázolt sok jeles személy között látható II. János Pál pápa, Mindszenti József és Apor Vilmos (a 20. század hitvallói is).
(Eszterháza) Eszterháza évszázadokon át önálló lelkészség nélküli település volt, a hívek az Esterházy-kastély kápolnájába jártak szentmisére. A településrész Szent Kereszt felmagasztalása titulusú templomát 1985. június 2-án szentelték fel. A modern épületet Szabó István, Bán Ferenc és Bihary László tervezte. A belsőépítész Asbóth Kristóf volt. A templom tágas, világos belső terekkel rendelkezik. Főoltárképe az Eszterházi Golgota, amelyet Udvardi Erzsébet festőművész készített. A keresztút fatáblára festett stációképei is az ő munkái. Az egyik mellékoltár Jézus születését örökíti meg a Háromkirályok hódolatával, a másik a feltámadást, Szent Tamás leborulásával. A templom orgonáját Takács Péter építette 2008-ban. A templom előtti parkban álló Szent Család szobor 1740-ben készült.